Tragédiák a száraz akták mögött: új adatbázisban kutathatjuk a második világháború idején elhunytakat

Név szerint megtalálhatók a második világháború azon magyar áldozatai, akiknek fellelhető a halotti anyakönyvük a levéltárakban, ugyanakkor még hiányos az adatbázis, kimaradt Budapest is, pedig a főváros ostroma a világháború legsúlyosabb harcai közé tartozott. Abból is, ami eddig megjelent, megrázó történetek rajzolódnak ki.

Nemrég jelentették be, hogy elkészült és már online elérhető a Magyarország katonai birtokbavétele 1944-1945 című, települési szintű, komplex háborús adatbázis, amely a Magyar Nemzeti Levéltár és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár közös munkájának eredménye.

Ez tartalmazza 3155 település háborús adatait, kiderül belőle, milyen harcok voltak egy adott településen, mikor értek ezek véget és az egyik legfontosabb:

az is megtalálható, hogy a halotti anyakönyvek alapján a városok, falvak lakosságából hányan haltak meg a világháborúban.

Bár 3155 településről beszélnek, két város halotti anyakönyveihez még nem nyúltak: Győr és Budapest kimaradt belőle. Az adatbázisban jelenleg a főváros veszteségénél 310 fő van feltüntetve, ami egészen biztosan fals adat tekintve, hogy Leningrád (a mai Szentpétervár) és Berlin mellett Budapesten voltak a legsúlyosabb városharcok. Ungváry Krisztián a Budapest ostroma című könyvében 38 ezer főben adja meg a polgári áldozatok létszámát, emellett 29 500 katona halálával számolt magyar részről. A 310 fő esetében (is) ott vannak a halotti anyakönyvi kivonatok, amelyekből az adatokat nyerték, ebből gyorsan kiderült, hogy azokat nem a fővárosban állították ki.

Hozzászólások