Bécs új hely: mit kellene most utolérnünk?

Emberközpontú, adatvédő, klímabarát, demokratikus – e szempontok mentén fejlesztik az osztrák fővárost korszerű, élhető metropolisszá. Az okosvárosok kulisszatitkainak többek között Bécs laboratóriumi városnegyedében és a közlekedési lámpák kutatóműhelyében jártunk utána. 

Mitől okos egy város? Sokféle definíció és megközelítés létezik, amelyek közül a bécsi városvezetés azt emeli ki, hogy képes „minden lakos számára magas életminőséget biztosítani, miközben a társadalmi és technikai innovációk révén a lehető legnagyobb mértékben megóvja az erőforrásokat”. A meghatározás így meglehetősen általános, de a szép szavak mögött számtalan kezdeményezés, fejlesztés és projekt folyik immár másfél-két évtizede – a klímatudatos építkezéstől a hatékony, környezet- és gyalogosbarát közlekedésszervezésen át a közösségteremtő, oktató-nevelő akciókig.

Az egykori császárváros mostanában a digitalizációra helyez különös hangsúlyt – derült ki a nemrég megrendezett Európai Városok Konferenciáján. Ezúttal a kiberbiztonság és a digitális szuverenitás volt terítéken. A XXI. században egy önállóságra és rezilienciára törekvő okosvárosnak alapvető érdeke, hogy „védje a kritikus digitális infrastruktúrát és a polgárok személyes adatait, felkészüljön a kibertámadásokra, biztosítsa a transzparenciát, és váljon minél függetlenebbé a nagy amerikai techcégektől” – hangsúlyozta nyitóelőadásában Barbara Novak, Bécs pénzügyekért, gazdaságért, munkaügyért, nemzetközi kapcsolatokért és digitalizációért felelős tanácsnoka. A sajtó számára tartott háttérbeszélgetésen ehhez hozzátette, hogy minderre a digitális humanizmus jegyében kell törekedni, azaz a digitalizáció és a mesterséges intelligencia (AI) használata sosem lehet öncélú, mindig az emberek javát kell szolgálnia. Ezért is alapít jövőre Bécs egy önálló digitálishumanizmus-központot, amely azt kutatja majd, hogyan lehet minimálisra csökkenteni a technológia negatív hatásait a társadalomra, az egyénre.

Barbara Novak
AFP/MARTIN JUEN

Emellett az osztrák főváros már most is sokat tesz a kiberbiztonságáért, hiszen 31 500 terabájt adatot, közel százezer e-mail-fiókot és ugyanannyi notebookot, számítógépet kell védeni az esetleges támadásoktól. Márpedig ilyenekre egyre gyakrabban kell számítani – hívta fel a figyelmet Barbara Novak –, mivel nagyon hamar célponttá válik egy olyan vonzó hely, mint Bécs, ahol az emberek jól érzik magukat, ahol objektív felmérések szerint is kellemes élni.

https://hvg.hu/360/20250428_Becs-varostervezes-Rakosrendezo-Parkvaros-Vitezy-David

Az önkormányzat it-szakemberei azt is elárulták, hogy korábban rendszeresen kértek fel hackereket a városi informatikai rendszerek biztonságának tesztelésére, 2025 októberétől pedig bárki számára nyitva áll a lehetőség, hogy megpróbálja feltörni a bécsi szervereket – ha sikerül és a hibára felhívja az illetékesek figyelmét, pénzdíjban részesül. A biztonság mellett a függetlenséget is szolgálja, hogy Bécs saját virtuális AI-asszisztenst fejleszt (WienKI néven), ami a városi alkalmazottak munkáját hivatott segíteni (felmerülő kérdéseikre a helyi törvények, rendeletek, adatbázisok alapján villámgyorsan választ ad, szövegeiket megformázza). A tavaly európai techdíjjal elismert innovációt a jövőben szeretnék a nagyközönség szolgálatába is állítani.

Hozzászólások