Stratégiai jelentőségű az USA számára. A világbéke megőrzéséhez szükséges. Meg kell szerezni, mielőtt Oroszország vagy Kína kezére jutna. A jégréteg alatt rejlő ásványkincsek – különösen a ritkaföldfémek – kiaknázásából az USA sokkal bőkezűbben bánna a lakossággal, mint ahogy jelenleg Dánia teszi, amely amúgy sem képes megvédeni a világ legnagyobb, tőle távoli szigetét, különösen nem kutyák vontatta szánokkal. A NATO pedig csak akkor tudja hatékonyan megvédeni Grönlandot, ha az az USA birtokába kerül, mert ahhoz számára a tulajdonlás adja meg a pszichológiai többletet. Az USA Arany Kupola névre keresztelt rakétavédelmi rendszeréhez szükséges az óriási sziget, amely amúgy is a nyugati féltekéhez tartozik, vagyis érvényes rá a felújított és felturbózott 1823-as Monroe-doktrína, miszerint Amerika az amerikaiaké.
Ezeket az érveket hozta fel Donald Trump amerikai elnök arra, hogy megszerezze Grönlandot, amely Dánia korlátozott autonómiával rendelkező tartománya. Bár Trumppal kapcsolatban óvatosan kell fogalmazni, az abszurdot fokozhatatlanná az tette, amikor a napokban nyilvánosságra került a norvég miniszterelnöknek írt levele. Ebben azt, hogy nem békére törekszik, hanem Grönland bekebelezésére, azzal is indokolta, hogy a norvég bizottság nem neki ítélte legutóbb a Nobel-békedíjat.
https://hvg.hu/gazdasag/20260119_donald-trump-gronland-nobel-bekedij-felvallalta
Közben az arcára fagyott vigyorral üdvözölte, amikor szinte megalázkodva elébe járult a valódi tavalyi kitüntetett, María Corina Machado, a venezuelai ellenzék vezetője, és neki adta a vágyott díjat. E gesztusért cserébe giccses elnöki emléktárgyakkal távozhatott a Fehér Házból, országa vezetésére esélytelenül, mert Trump Nicolás Maduro elrablásával lefejezte, de helyén hagyta az elnyomó rezsimet.
https://hvg.hu/vilag/20260120_trump-machado-venezuela-gronland-renee-good
Éppen a venezuelai elnököt kiiktató január 3-ai példátlan katonai akció sikere részegítette meg Trumpot annyira, hogy még hangosabban és ellentmondást nem tűrően követelje Grönlandot. A sziget megvásárlásának ötletét 2019-ben, az első mandátuma idején vetette fel. Az elképzelést az anyai ágon magyar felmenőkkel rendelkező, nála két évvel idősebb New York-i üzletember, Ronald Lauder ültette el a fejében, akivel régi barátok voltak, és a Pennsylvaniai Egyetem Wharton üzleti iskolájából ismerték egymást, ahol az 1960-as években mindketten diplomáztak.
Laudernek Grönlandon üzleti érdekeltségei vannak, és részese annak a konzorciumnak is, amely Ukrajna nyersanyagkincsére vetett szemet. Hat éve Dániában és Európában még mosolyogtak Trump vásárlási ajánlatán, és rossz viccnek tartva, sértődötten utasították vissza. A Fehér Ház urának vehemenciáját látva azonban most már kénytelenek komolyan venni a szándékot, de nem találják rá a választ. Dánia és Európa tárgyalna, ám ha arra hajlandó is az amerikai elnök Davosban vagy külön csúcsértekezleten, elkötelezte magát Grönland megszerzése mellett, bármi áron.
https://hvg.hu/360/20260121_gronland-amerika-nyilt-konfrontacio-europa-vedtelen-vamhaboru-egy-gyonyoru-baratsag-vege-hvg
Ebbe nála beletartozik a katonai erő is, ami elé – tanácsadója, Stephen Miller szavaival élve – senki sem képes akadályt állítani.
