Trump bevonná María Corina Machadót Venezuela vezetésébe, miután megkapta a Nobel-diját

Donald Trump az elmúlt egy évét értékelte újságírók előtt a Fehér Házban. Nem árulta el, Grönlandért milyen messze hajlandó elmenni, Renee Good halála kapcsán pedig azt mondta, sajnálja és az ICE-ügynökök időnként hibáznak, illetve túl durvák.

  • HVG

„Egy hihetetlenül kedves nő és tett egy nagyon rendkívüli dolgot, ahogy tudják” – mondta Donald Trump a Fehér Házban az elnöki beiktatásának egyéves évfordulóján tartott sajtótájékoztatón María Corina Machadóról. Az amerikai elnök arra utalt, hogy megkapta a venezuelai ellenzéki vezetőtől a Nobel-békedíjat. Azt is hozzátette, hogy talán bevonhatnák valamilyen módon Venezuela vezetésébe.

María Corina Machado átadta Donald Trumpnak a Nobel-békedíját

Machado elmesélt egy történetet arról, hogy az amerikai függetlenségi háborúban harcoló Lafayette márki egy George Washington képmását ábrázoló érmet adott Simon Bolivar-nak, ami akkor a „testvériség jele volt” a két nemzet között. „200 évvel később Bolivar népe visszaad Washington örökösének egy érmet, esetünkben a Nobel-békedíjat, elismerve egyedülálló elkötelezettségét a szabadságunk iránt”

Trump az egyik kedvenc témájáról, az illegális bevándorlásról is beszélt. Azt állította, hogy az idegenrendészet (ICE) 10 ezer olyan embert tartóztatott le Minnesotában, akik illegálisan tartózkodnak az Egyesült Államokban. Mindeközben az általa csak bűnözőknek nevezett emberekről fotókat mutogatott az újságíróknak.

Mind a BBC, mind a CNN megjegyezte, hogy meglehetősen fáradtnak tűnt Trump, a BBC tudósítója arra panaszkodott az élő közvetítésben, hogy alig lehet hallani az elnököt, a gondolatmenetét pedig nehéz követni. Furcsa közjátékok is fűszerezték a sajtótájékoztatót, amikor egy gyűrűs mappát becsukott azt mondta, az akár le is téphette volna az ujját. „Nem mutattam volna ki a fájdalmamat” – tette hozzá.

Másnak nem gyanús, hogy Trump elnökön kezd elhatalmasodni a demencia?

Donald Trump egy évvel a második elnöki beiktatása után egyre jobban rátelepszik a világ pszichéjére. Fáradhatatlanul és fárasztóan szítja egymás után a feszültséget az Atlanti-óceán mindkét oldalán, Dél-Amerikában és a Közel-Keleten. De vajon tényleg fáradhatatlan az amerikai elnök, és főleg: tudja, mit csinál? A közvéleményt jó ideje foglalkoztatja Trump egészségi és mentális állapota, de az amerikai sajtónak csak egy kis szelete vállalkozik arra, hogy kimondja: az elnöknek nemcsak malignus nárcisztikus személyiségzavara lehet, hanem demenciája is.

Meglepő módon Donald Trump több alkalommal is sajnálatát fejezte ki Renee Good halála miatt, akit január 7-én Minneapolisban egy ICE-ügynök lőtt le. Azt is hozzátette, szörnyen érezte magát, amikor megtudta, hogy Good apja „Trump-rajongó”. Egészen odáig ment, hogy kijelentette, az ICE időnként „hibákat követ el” és „túl durva az emberekkel”.

Az eseményen egy sajtóközleményt osztogattak, ami szerint Trump az elnöksége eddigi 365 napja során 365 győzelmet aratott. A lista első helyén a a migráció megállítása áll, míg az utolsón, hogy megháromszorozták a vadászati lehetőségeket az USA-ban.

Beszélt a NATO-ról is, de magát ismételte. Azt mondta, a legnagyobb félelme az, hogy „rengeteg pénzt költöttünk rá, és tudom, hogy a segítségükre leszünk, de kétlem, hogy ők a jönnek-e, ha nekünk lesz szükségünk támogatásra”.

Az egyik legfontosabb kérdés jelenleg Grönland helyzete, amit Donald Trump mindenképpen meg akar szerezni. Arra a kérdésre, hogy meddig hajlandó elmenni azt válaszolta az újságírónak, „majd kiderül”. Azt is elmondta, hogy nagyon sok tárgyalás lesz még a helyzetről, többek között Davosban is, ahova kedd éjjel fog elutazni.

Arra a kérdésre, hogy a NATO felbomlása olyan ár lenne-e, amit hajlandó-e megfizetni Grönlandért azt felelte, „ki fogunk találni valamit, amivel a NATO és mi is nagyon boldogok leszünk”. Utána pedig elismételte, amit már korábban többször is elmondott: nemzetbiztonsági okok miatt szüksége van az Egyesült Államoknak a szigetre.

(Fotó: AFP/Saul Loeb)

Hozzászólások