Vámcsatának álcázott háború robbant ki az Egyesült Államok és az Európai Unió között, vagy katonai beavatkozásnak álcázott kereskedelmi konfliktus? Bár a definíción lehet vitatkozni, az kétségtelen, hogy a papíron még szövetséges országok a nyílt konfrontáció korába léptek. Moszkvában már pezsgőt is bontottak, Putyin bizalmasa, Dmitrij Medvegyev pedig úgy magyarázta Donald Trump jelszava, a MAGA jelentését, hogy „tegyék naggyá Amerikát, ami kicsivé teszi Dániát és szegénnyé Európát”.
Trump második elnökségét korábban elképzelhetetlen pofonok sorozataként éli meg az európai nyilvánosság. És az amerikai elnök a jelek szerint minden határsértést képes felülmúlni. Egy éve Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nyilvános kioktatásával kezdődött a transzatlanti kapcsolat temetése, de azt senki sem gondolta volna, hogy mostanra ott tartunk, hogy Trump a norvég miniszterelnökön kéri számon a Nobel-békedíját, és ezzel magyarázza, hogy nyíltan katonai erő használatával fenyegeti az amerikai bekebelezést elutasító Grönlandot. Ezen a kedden pedig Trump már bizalmas üzenetének nyilvánosságra hozatalával alázta meg Emmanuel Macron francia államfőt, akit később béna kacsának nevezett, és személyre szabott vámtételekkel zsarolt.
https://hvg.hu/360/20260120_donald-trump-fizikai-mentalis-egeszseg-narcisztikus-szemelyisegzavar-demencia
Mélypontokból nincs hiány, de a grönlandi konfliktus mindenen túltesz. Egy EU- és NATO-tag szuverenitását veszélyezteti az Egyesült Államok, és célja elérésére már most gazdasági kényszerítést alkalmaz, miközben növeli a pszichológiai nyomást, és minden valószínűség szerint titkosszolgálati eszközökkel keresi a gyenge pontokat. Európa kénytelen komolyan venni ezt a fenyegetést, ha a válaszai erőtlenek is. Több nemzet tucatnyi katonát küldött Dánia megtámogatására, hogy grönlandi villámlátogatásukkal megpróbálják elhitetni: akár katonai ellenállásba is ütközhet Amerika a jeges szigeten.
Egy másik fronton konkrétabb formát öltött a Trumppal szembeni európai fellépés.
