Standard
Paul Lendvai rámutat, hogy a magyarországi választás előtt látszik, milyen kulcsszerepet tölt be az Orbán-rezsim médiapolitikája, de lelepleződött a sajtóbirodalom. Egyre több megfigyelő kérdezi, hogy a politikus vajon belenyugszik-e, ha vereséget szenved. Most éppen ukrán támadásokkal riogat, és kivezényelte a hadsereget az energialétesítmények védelmére.
Ez pedig még inkább ráerősít a spekulációkra. A kormányközeli média éppen azért fontos, mivel a korrupt hatalmi elit számára sorskérdés az eredmény. Pont ezért nagyon jelentős, hogy németül is megjelent Tóth Ákostól, a Népszabadság volt főszerkesztő-helyettesének könyve, amely egy „bennfentes krónika a független sajtó tudatos átvételéről”.
Ebben a folyamatban a Klubrádió frekvenciájának elvétele csak a jéghegy csúcsát jelentette, de a tisztogatásnak áldozatul esett a Népszabadságon kívül Tóth másik lapja, a 168 Óra is. Az összegzés bemutatja, hogy míg a nyilvánosság előtt a rendszer képmutatást tanúsított, addig a függöny mögött brutálisan leszámolt az engedetlen szerkesztőkkel. Lendvai a könyvet kötelező irodalomként ajánlja mindazoknak, akik meg akarják tudni, milyen veszélyek leselkednek nyugaton is a szabad tömegtájékoztatásra.
