FAZ: Magyar próbálta meglovagolni Zelenszkij fenyegetését
Túszejtés, zsarolás és egy nevető harmadik. Így foglalja össze a magyar-ukrán viszály legutóbbi fejezetének lényegét Bécsből a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője, Alexander Haneke, miután Magyarországon lefoglaltak két ukrán pénzszállító járművet. Mint rámutat, egyre éleződik a hang Budapest és Kijev között.
A húzás kényes Orbán részéről, mert ugyan a kampányt arra építi, hogy háborús félelmet keltsen a magyarokban és ily módon elterelje a figyelmet a jócskán meglévő gondokról, ám a legfrissebb vita Európát is érinti. A politikus egyfolytában azt hirdeti, hogy Ukrajna az EU-val kötött megállapodás értelmében nem veszélyeztetheti a tagállamok energiabiztonságát.
Ez azután elegendő indok volt számára, hogy a Barátság-vezeték leállítása miatt blokkolja a 90 milliárd eurós hitel folyósítását Kijevnek. Mindkét fél tüzel, ahogy a csövön kifér, ám bármennyire is igyekszik a magyar vezető meglovagolni a témát a kampányban, az még visszaüthet.
Zelenszkij legutóbbi fenyegetése azonban annyira direktre sikeredett, hogy még Magyar Péter is Orbán oldalára állt. Megragadta az alkalmat, hogy bizonyítsa: messze nem annyira „ukránbarát”, ahogyan azt a hatalom közeli sajtó sugallja. Az persze más kérdés, hogy az üzenettel be tud-e kerülni a kormánypárti médiába.
Welt: Orbán mindent bevet, mert veszthet
Súlyos következményekkel jár az Orbán és Zelenszkij közötti erőpróba, amelyben az energia csak látszólag lényeges. Közben Putyin összedörzsöli a tenyerét, mert a legújabb fejezet olyan, mintha egy akciófilmből vágták volna ki. Mivel a magyar fél az ukránoknak szánt uniós kölcsön átutalásának megakadályozásával igencsak megemelte a tétet, sok megfigyelő pontosan tudja, hová tegye a pénzszállító kocsik lefoglalását – jelenti Varsóból a Die Welt munkatársa, Philipp Fritz, aki egész Közép-Európával foglalkozik.
A szembenállás messze földön nagy hullámokat ver és egyre inkább megterheli az EU és Magyarország viszonyát, de az igazság az, hogy Orbán részéről egy választási manővernek kell tekinteni azt, hogy ennyire harcol ukrán kollégájával, merthogy könnyen elveszítheti a hatalmat. A bizonytalan szavazókat kísérli meg ily módon megnyerni, négy éve már bejött neki - írja a német lap szerzője.
Ám most az a különbség, fejti ki Hegedűs Dániel, aki megszólal a cikkben, hogy Orbán ellenséges hatalomként állítja be Kijevet. A berlini Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese kétségbeesett lépésnek minősíti a milliárdos pénzküldemény megállítását, szerinte Orbán tudja, hogy vesztésre áll, ezért mindent bevet.
De az ukrán oldal sem a kedélyek megnyugtatásán dolgozik, az elnök kifejezetten ügyetlenül viselkedett, a katonák emlegetésével provokálta Orbánt, és nyilvánvalóan nem rohan, hogy helyrehozassa a Barátság-vezetéket. Viszont hogy Ukrajna egyelőre nem jut hozzá a 90 milliárdos kölcsönhöz, az stratégiai jelentőségű: Oroszországnak jó – tette hozzá Hegedűs.
Politico: Orbán kikaphat, megmentheti-e őt Trump?
Miután Orbán Viktor szorult helyzetben van a választás közeledtével, megmozdultak a MAGA nehézsúlyú képviselői, hogy megtámogassák leghűségesebb európai szövetségesüket. De vajon meg tudja-e menteni Donald Trump a magyar politikust? Ezen morfondírozik a Politico kommentátora, Jamie Dettmer, aki aláhúzza, hogy váratlanul megkérdőjeleződött a kormányfő dominanciája.
Ezért a washingtoni vezetés és a Tegyük Újra Naggyá Amerikát, vagyis a MAGA élenjáró figurái azon vannak, hogy megtolják legmegbízhatóbb ideológiai partnerük kampányát. A szellemi vezérek számára a miniszterelnök ihletet ad a migráció ügyében elfoglalt kemény álláspontjával, az egyetemek és a woke kulturális intézmények elleni harcával, a Brüsszellel szembeni ellenséges beállítottsággal, valamint az Ukrajna felé irányuló szkepszissel.
Egyfajta kormányzati modellként szolgált, és most a MAGA viszonyozza a szívességet. Ha kikapna, az csapás lenne az egész populista irányzat számára a világban. Frank Füredi, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli lerakatának vezetője ideológiai, illetve intellektuális kudarcnak nevezi az esetleges vereséget.
Három héttel a magyar választás előtt Budapesten rendezik a szokásos CPAC-tanácskozást, és Orbán reméli, hogy Donald Trump is jelen lesz, ám az eddig nem kötelezte el magát. Azt még nem érzekelni, hogy mennyiben segítette Orbánt az eddigi tengerentúli támogatás, mert Marco Rubio külügyminiszter látogatása például nem hatott a közvélemény-kutatások eredményére.
A Fehér Ház ura nem szeret vesztett ügyek mellé állni, ezért ha a felmérések továbbra is Orbán vereségét támasztják alá, akkor kiderülhet, hogy vannak korlátai annak, hogy meddig hajlandó elmenni – akár még a MAGA egyik legünnepeltebb nemzetközi szövetségesének érdekében is.
Tisza-kampánynézőben a Le Monde
Bécsből kiindulva, keresztben átszelte Magyarországot a francia Le Monde közép-európai tudósítója, hogy Záhonyban szemtanúja legyen a Tisza egyik választási gyűlésének. Azért vállalkozott az útra, mert kíváncsi volt, miután a nacionalista Orbán úgy tünteti fel Magyar Pétert, mint Kijev és az Európai Unió kengyeltartóját.
Azt látta, hogy a Fidesz kampánya igyekszik felkorbácsolni a háborús rettegést, valamint az Ukrajna elleni gyűlöletet. A határmenti településen az egyik kormánypárti tévé provokálni akarta a pódiumra igyekvő ellenzéki vezetőt, aki ehhez már hozzá van szokva és csak a mikrofon mögül válaszolt, arra emlékeztetve Orbánt, hogy a határ túloldalán Putyin bombáz gyerekkórházakat.
A kormányfő minden eszközt felhasznál kihívója ellen, miután folyamatosan esik vissza felmérésekben. Bármennyire is nevetségesek a háborúval kapcsolatos állításai, a lakosság 23%-a mégis elhiszi azokat. Főként az olyan helyeken, mint Záhony, ahol az emberek többsége öreg, jobboldali és gyakran történelmi sérelmeket ápol Trianon miatt.
A magyarországi ukrán kisebbség elnöke sajnálatosnak nevezi, hogy a propaganda hatására a közvélemény lassan már nagyobb veszélynek tartja az ukránokat, mint az oroszokat. Az ellenzék vezére azonban kerüli a témát, mivel tudja, hogy az forró kása. Inkább a korrupciót, a kórházi viszonyokat és az elmaradt európai milliárdokat feszegeti. Ez elegendőnek tűnik, hogy lepattanjanak róla a másik oldal vádjai.
A Záhonyhoz közeli Lónya polgármestere elárulja, hogy remek a viszonya a szomszédos ukrán település elöljárójával. Egyébként pedig számára az jelenti a fő gondot, hogy mind több az elhagyott ház, és hogy gyerekek híján be kellett zárni az általános iskolát.
SFR: Mindenhonnan Zelenszkij vigyorog
A svájci közszolgálati média munkatársa azt látta Magyarországon, hogy Zelenszkij mindenütt jelen van: plakátokról vigyorog le, fenyegetően jelenik meg a közösségi oldalakon, Orbán egyfolytában napirenden tartja, jól odamondogat neki, meghempergeti a sárban. A külső veszély felnagyításával nyilvánvalóan a saját kudarcairól próbálja elvonni a figyelmet – fejti ki Judith Huber.
A kormányfő most már a katonaságot is kirendelte energetikai létesítmények védelmében, mondván, hogy az ukránok szabotázsakciókra készülnek, ami persze fölöttébb valószínűtlen. Bírálók és szakértők inkább abból indulnak ki, hogy a lakosságot igyekszik ily módon Kijev ellen hangolni. Sőt, hogy e cél érdekében kész akár „hamis zászlós” műveletre is.
Ez ugyan regényesen hangzik, de közben arról cikkez a magyar sajtó, hogy már Budapesten vannak az orosz katonai titkosszolgálat emberei, akik tanácsokkal látják el Orbánékat. A kormány egészen nyíltan együttműködik Moszkvával, lásd a két ukrán fogolynak adott amnesztiát.
Mindez persze nem hagyja hidegen Zelenszkijt, aki ezek után megfenyegette magyar kollégáját, és hogy ezzel muníciót ad Orbán kezébe, azzal ő is tisztában van - írja a lap. A döntő azonban az, hogy a magyar közvélemény mennyire ad hitelt az ukrán fenyegetésekről szóló állításoknak.
Neue Zürcher Zeitung: Se WC-papír, se működő lift
Meret Baumann, a svájci Neue Zürcher Zeitung közép-európai tudósítója azt tapasztalta Budapesten az István kórházban, hogy nincs WC-papír, illetve nem működnek a liftek. És mivel ez a jelenség általános a magyar egészségügyben, azzal tért haza Bécsbe, hogy az állapotok jócskán betesznek Orbánnak a választási kampányban.
A hatalom bőkezűen áldoz korszerű futballstadionokra, ám a klinikák épületei lerobbannak, jelentős a személyzethiány. Magyar Péter sikeresen aknázza ki a visszásságokat. Az István kórházba belépni olyan, mint egy időutazás. Jön le a vakolat a falakról, a rácsos ablakok leginkább történelmi filmek háttereként szolgálhatnának.
A nyolcágyas szobákban magánszféráról nemigen lehet beszélni, az ajtók folyton nyitva vannak. Hogy milyen az étel, az kedvelt téma a közösségi médiában. A menü általában pirítós kenyér, egy pár uborkaszelet, egy pohár kefír és egy darab almáspite. Ezért a rokonság kénytelen bevinni kiegészítést.
Az illemhelyeken viszont mostanában már látni lehet, hogy közeledik a választás: lett papír, erre maga Orbán adott utasítást, miután Magyar Péter a téma felvetésével láthatólag ideget talált el a lakosságnál. De a probléma súlyosabb egy darab száraz kenyérnél vagy lejárt szavatosságú szaláminál.
Az orvosi ellátásban tapasztalható hiányosságok következményei ugyanis végzetesek lehetnek. Pl. ha egy agyvérzéses beteg részére 4,5 fél órán nem sikerül helyet találni valamelyik kórházban. Az egyik fő ok, hogy nagy számban mentek külföldre az orvosok. Főként vidéken akad olyan osztály, ahol immár egyetlen ember állja a sarat.
Jellemző, hogy Magyarország a GDP 6,4%-át fordítja az egészségügyre, ezzel hátulról a 3. az EU-ban. Ugyanakkor a kormány szűk 16 év alatt átszámítva 2 milliárd svájci frankot tudott fordítani stadionok építésére és felújítására.
