Előreláthatólag még piszkosabbra fordul a magyar választási hadjárat, mert már megvannak a végleges jelöltek, ezért szakértők újabb rágalmakra számítanak, továbbá erősödni fognak a pártok befolyásának erősítését célzó akciók – mutat rá Jamie Dettmer a Politicóban, aki újabban egyre többet foglalkozik Magyarországgal. Merthogy ha sikerül valakit ellehetetleníteni az egyéni indulók közül, a helyét már nem lehet betölteni mással.
Nagy kérdés, felbukkan-e a Fidesz által belengetett szexvideó Magyar Péterről, de ehhez Krekó Péter hozzáteszi: a továbbiak szempontjából igen fontos, hogy mi van rajta. A Tisza egyik aktivistája ugyanakkor egyáltalán nem biztos abban, hogy a felvétel megnehezíti Orbán megbuktatását.
https://hvg.hu/itthon/20260211_radnai-mark-tisza-part-masodik-evfordulo
Tapasztalatai szerint ugyanis már egyre lohad a lelkesedés a kihívó iránt, igazából sokan már csupán eszközt látnak benne, hogy meg lehessen szabadulni a kormányfőtől.
Ha az ellenzéki erő győz, az a széles, Fidesz-ellenes koalíció sikere lesz és nem Magyar vonzerejét tükrözi.
Rácz András a Német Külpolitikai Tanácstól ugyanakkor azt várja, hogy belehúznak orosz titkosszolgálatok, habár egyelőre csendesek a frontok. Orbán azonban az eddigi legnagyobb kincs Moszkva számára az EU-ban és a NATO-ban. Bolond volna Putyin, ha hagyná, hogy szövetségese elveszítse a hatalmat.
Az oroszok hasonló akciókkal már megpróbálkoztak Moldovában, ám ott felsültek. Ugyanakkor Magyarország annyiban teljesen más, hogy itt. a kormánypárt aligha keresztezi a Kreml törekvéseit.
Putyin az olajjal és gázzal pókerezik
A Kreml pókerezik az olajjal és a gázzal, igyekszik a háborút kihasználni, hogy pénzt szerezzen a háborúhoz. Így látja a gazdasági szerkesztő, Jo Angerer a Der Standard anyagában. Az energiaárak ugyanis robbannak és Moszkva könnyen lehet a nevető harmadik.
Ha tényleg leállítja a gázszállításokat Európának, a sakkhúzás messzire ható következményeket vonhat maga után. Merthogy igen keresett áruról van szó. Pláne hogy a katari állami társaság teljesen beszüntette a földgáz cseppfolyósítását. A lyukat Oroszország töltheti be a világpiacon. Mellesleg még inkább megoszthatja az Uniót, amennyiben Magyarországnak és Szlovákiának továbbra is szállít.
Az elnök a héten arról biztosította Szijjártó Pétert, hogy az olaj menni fog a Barátság vezetéken. Ők ketten a jelek szerint pompásan megértik egymást, ezt bizonyítja az úti ajándékba adott két kárpátaljai hadifogoly.
https://hvg.hu/360/20260306_hadifogoly-szabaditas-putyin-orban-szijjarto-ukrajna-haboru-velemeny
De Moszkvának sürgősen szüksége van többletbevételekre, mert a háború egy vagyonba kerül. Márpedig január-februárban az egy évvel ezelőtti szint felére esett vissza az energiahordozók jövedelmezősége. Most már Moszkvában is látni lehet a költségvetési megszorítások nyomait.
Ám most fordul a kocka, főként India vehet egy bizonyos ideig ismét orosz nyersolajat. Mindazonáltal az országban még nincs ellátási válság, de az iráni pisztácia, gránátalma és datolya alighanem hamar el fog tűnni az orosz boltokból.
Trump Európától vár támogatást a háborúhoz
A Trump-csapat egy éven át pocskondiázta Európát, jelenleg viszont támogatást vár el tőle a háborúban. A földrész csak most reagál a válságra, ám nagyon óvatos a viszály ügyében, mivel az igen váratlan következményekkel járhat, áll a Washington Post cikkében.
Az elnök tavaly folyamatosan jelentéktelennek és haszontalannak minősítette a kontinenst, viszont ezúttal nem tapsikol, mivel nem látni a hadműveletek kimenetelét, mindeközben erőszakosan átalakulnak az erőviszonyok a térségben.
Washington hozzá akar jutni a régióban a partnerek stratégiai légitámaszpontjaihoz, illetve utánpótlási bázisaihoz. A reakció azonban vegyes. Most látni, mennyire törékeny a transzatlanti viszony. Az európaiak nem bírálják a Fehér Házat, mert az nem szereti a kritikát, de azt jó néven veszik az uniós tagok, ha meggyengül a teheráni vezetés.
https://hvg.hu/vilag/20260307_peszeskjan-trump-iran-haboru-kovetelesek-reakcio
Nathalie Tocci, a római Külügyi Intézet igazgatója szerint az öreg földrész egyensúly mutatványt ad elő, vagy másként szólva kint is van meg bent is. Figyelmen kívül hagyja saját meghirdetett értékeit, ugyanakkor egy olyan politikus mellé áll, akit nemigen tud befolyásolni.
Az optika ellentétben van azzal, hogy a kontinens elvileg egységre törekszik és a biztonság területén függetlenedni kíván az USA-tól. De aligha tudja kibekkelni a dolgot, mivel megugranak az olajárak és minden bizonnyal meglódul a menekülthullám.
Egy európai illetékes ugyanakkor kijelentette: teljesen tipikus, amikor az elnök ujjal mutogat szövetségeseire és kirohan a spanyol kormányfő ellen, aki határozottan elzárkózott minden segítségnyújtás elől. Washington ehhez képest szó nélkül tudomásul veszi, hogy Putyin sokkal nagyobb károkat okoz. Viszont amikor Európa erősítést küld a régióba, akkor a saját energiaérdekeit védi.
A liberális naivitás sebezhetősége
Bármennyire is meglepő, de Karl Poppert, a nyílt társadalom elméletének kidolgozóját idézi a jobboldali Times kommentárja, amikor megállapítja, hogy Irán és a többi hasonszőrű ország kihasználja a liberálisok naivitását és fel fogják számolni ezeket a rendszereket. Matthew Syed szerint a nyugati világot túl hosszú ideje kormányozzák a haladó körök, amelyek elfeledkeztek arról, hogy meg kell védeniük magukat. De lehet, hogy a trumpizmus sem különb.
Az elnöknek mindenesetre igaza van abban, hogy az elmúlt negyedszázadban a Nyugatot hülyére vették a belső és külső ellenségek. És hogy ezen drámai módon, erőteljesen változtatni kell.
Popper arra jött rá, hogy a tolerancia, a szabadság igen fontos, de van a liberális elveknek egy Achilles-sarkuk: a rendszer ellen lehet fordítani az összes többi értékkel együtt. Mert pl. a bevándorlókkal együtt behatoltak Európába olyanok is, akik gyűlölik és megsemmisítenék a szabadelvű normákat. Azután a segítőszándékot gátlástalanul kihasználták az emberkereskedő bandák, illetve a totalitárius rezsimek.
https://hvg.hu/360/20250704_Maciej-Kisilowski-CEU-liberalizmus-tekintelyelvuseg-Magyarorszagon-Project-Syndicate
Teherán megveti a szabadságot, ellenzékieket gyilkol meg és közben a nemzetközi jog mögé bújik, hogy népirtó segédcsapatokat tartson fenn másutt, terrorizálja saját, civil lakosságát és nukleáris fegyverhez jusson.
Az amerikai elnök és európai követői a bajoknak nem okai, hanem tünetei. Abszolút helyesen látják, hogy a ’naiv liberalizmus’ önmagát semmisíti meg. Ám az általuk ajánlott gyógymód vélhetőleg rosszabb, mint az alapbaj. Popper már a múlt században látta, mit kell tenni ilyen helyzetben:
Olyan vezetők kellenek, akik elég érettek ahhoz, hogy megvédelmezzék a nyílt társadalmat, mégpedig mindazon elvek feladása nélkül, amelyek miatt megéri kiállni a liberális társadalmi rendért. Továbbá akik felismerik, hogy szembe lehet szállni a határokon belül az iszlamizmussal, illetve nemzetközi keretekben a totalitarianizmussal, és hogy ez összhangban van a nemzetközi jog iránti elkötelezettséggel.
Putyinnak pénzügyi mentőövet dobhat Washington
A Guardian gazdasági főmunkatársa óva inti Trumpot attól, hogy az könnyítsen a szankciókon, mert azok kezdik megfojtani az orosz gazdaságot. Ám mivel az USA 30 napra engedélyezi Indiának az orosz olaj vásárlását, amivel pénzügyi mentőövet dobott Putyinnak, Phillip Inman nyomatékosan tanácsolja az európaiaknak, hogy azok állítsák le a luxusautók tömeges exportját Oroszországba.
Érti persze, hogy Washington igyekszik lenyomni az olaj világpiaci árát, mert a republikánusok féltik saját népszerűségüket. A Kreml számára viszont a túlélést jelenti a befolyó kemény valuta. A gázüzlet e tekintetben elhanyagolható. Mása viszont nemigen van Oroszországnak, hogy eladja.
https://hvg.hu/360/20260304_daily-telegraph-iran-haboru-energiapiac-olajar-gazar-trump-strategiai-keszletek
Viszont az oroszok bődületes mennyiségben vesznek nyugati kocsikat, Toyotáktól kezdve, Mazdákon át, egészen a német luxusmodellekig. Részben nem hivatalos csatornákon át, kínai közvetítők segítségével. A legtöbb járgány kínai üzemekben készül. De az anyacégeket meg lehet ezért büntetni. A mennyiség megkétszereződött két év alatt. Mivel Trump szükséghelyzetben van, hiszen emelkedik a munkanélküliség és növekszik az infláció, ezért nem engedheti meg, hogy elszaladjanak az olajárak.
Ennélfogva Európának kell megbüntetnie mindazokat, akik megpróbálnak üzletelni az oroszokkal.
Trump energiapolitikai lépése Kínát is célba veheti
A Frankfurter Allgemeine Zeitung hosszú összeállítás azon tűnődik, vajon Trump nem Kínát akarta-e megfektetni gazdaságilag Irán megtámadásával. Az biztos, hogy a világ energiaválságba süpped, de a kínai gáztartalékok mindössze 13 napra elegendőek és Peking Irántól már hiába vár segítséget.
https://hvg.hu/360/20260307_hvg-merz-kinaban-egyensulytalansag-udvarias-mosoly-tartozkodo-kerelem
Teherán és Venezuela egészen a közelmúltig a kínai olajigények 20%-át fedezte, az emelkedő árak ugyan sújtják az országot is, de az fel van készülve rá. Bajosabb a helyzet ugyanakkor a cseppfolyósított gázzal, mert a szállítmányok egyharmada a Hormuzi-szoroson haladt át.
Hivatalosan azt közölték, hogy tárolók tartalma az éves fogyasztás 13%-ának felel meg, ám ipari források szerint az 5% közelebb jár a valósághoz. Más beszerzési forrást jelenleg nehéz találni és az is igen-igen drága. A Szibériából érkező olajvezeték már így is teljes kapacitással működik. Még leginkább Amerikához lehetne fordulni LNG-ügyben, mert különben a fogyasztást kell leszorítani.
Szakértők ezzel együtt nem látják veszélyben az energiabiztonságot. Merthogy Kína ész USA is a Hormuzi-szoros újranyitását akarja. Ezért a színfalak mögött nyomást gyakorolnak Teheránra.
Trump a közvélemény támogatása nélkül indított háborút
Trump fordított a dolgokon a korábbi elnökökhöz képest, mert úgy vágott bele a háborúba, hogy nem szerezte meg hozzá a közvélemény támogatását – hívja fel a figyelmet Peter Baker a New York Timesban, aki 35 éve tudósít a Fehér Házból. Ám mivel az ilyen hadműveletek idővel egyre népszerűtlenebbek, ez feladja a leckét a Fehér Háznak, minél jobban elhúzódnak a harcok.
Az USA már egyébként is belefáradt a Közép-Kelet sok évtizede tartó fegyveres viszályaiba, semmi kedve egy újabb kalandhoz. Az ifjabb Bush egykor nemzetbiztonsági szárnysegéde, Peter Feaver azt mondja épp ezért, hogy a politikus igen kockázatos hazárdjátékba kezdett.
A következmények hatalmasak az elnökségből hátralévő 3 év szempontjából. A republikánusok azzal szembesülnek, hogy akár mind a két házat elveszíthetik a törvényhozásban. Háború esetén hosszútávon alapvető, hogy a nép kiálljon a vállalkozás mellett.
Egy elemző, Michale Beschloss, aki könyvet írt a háborús elnökökről, úgy véli, hogy a közvélemény képes éktelenül felháborodni, ha nem tájékoztatják a háború céljairól. Mostanában egyébként is mind inkább gyanakodva figyelik az elnököket. A bizalmatlanság hatalmas akadály, amikor világos végjáték nélkül súlyosbodik egy háborús viszály.
Az iráni rezsim összeomlása polgárháborút hozhat
Fareed Zakaria azt gondolja: Amerikának nem érdeke, hogy Iránban polgárháború törjön ki, magyarázza a Washington Postban. Mert ugyan Izrael üdvözölheti, ha összeomlik a teheráni rendszer, ám az USA és szövetségesei ezt nem tehetik meg. Ez a legveszedelmesebb elem az egész konfliktusban, mármint hogy a két támadó félnek más és más a terve és lehet, hogy a kettőt nem lehet összehangolni.
Netanjahu részéről egyértelmű, hogy ő szét akarja verni az Iszlám Köztársaságot. Azért fejezi le a vezetést, semmisíti meg a fegyveres erőket, hogy a rendszer összeomoljon. Ám az eredmény alighanem hatalmi vákuum lesz, ami kiválthat felkelést, de a végén elengedhetetlenül polgárháborúba torkollik. Mert bárki is próbál felülkerekedni, a rezsim vissza fog vágni.
Merthogy a hatalom mögött hatalmas katonai erők állnak: a 200 ezres Forradalmi Gárda, alá tartozik a félkatonai milícia, a Basidzs, több százezer emberrel. A hadsereg maga 400 ezer főt számlál. De Tel Avivnak az csak jó, ha káosz keletkezik.
Viszont Amerikának és a térség arab államainak arra kell törekedniük, hogy a térség stabil és kiszámítható legyen, vagyis szabadon áramolhasson az olaj, az áru, a pénz és az embertömeg. Washingtonnak ki kell találnia, miként tartsa meg a harcokban elért eredményeket, a fegyvereitől megfosztott és ártalmatlanná tett Iránt. Katar ezúttal is segíthet, de fogy az idő. A háború hamarosan eléri azt pontot, amelyen túl már senki sem képes ellenőrzés alatt tartani tovagyűrűző hatását.
Trump nyerhet Iránban, de elveszítheti Tajvant
A Telegraphban Ambrose Evans-Pritchard arra figyelmeztet, hogy Trump nyerhet Iránban, viszont elveszítheti Tajvant. A világgazdasági szakíró emlékeztet arra, hogy a kínai mantra szerint az újraegyesítés feltartóztathatatlan, hiábavaló az ellenállás, és hogy az USA elárulja szövetségeseit.
Ha az elnöki tényleg Kínát próbálja feltartóztatni a mostani háborúval, akkor emberemlékezet óta a legveszélyesebb szerencsejátékra adta a fejét. Az olaj, a gáz, az alumínium és a műtrágya árának megugrása lökést jelent Putyinnak, akik az invázió kezdete óta nem találta magát szemben ekkora finanszírozási gondokkal.
Azon felül a Stimson Center nevű agytröszt igazgatója attól tart, hogy Hszi Csin-ping már az idén megindul Tajvan ellen, mert páratlan lehetőséget szimatol. Az USA ugyanis jelenleg rettenetesen függ a mesterséges intelligenciához szükséges és a szigetországból származó félvezetőktől. Ám ez a kiszolgáltatottság a jövőben fokozatosan csökken.
Azon kívül Peking gondolhatja úgy, hogy Amerikát túlságosan lekötik más viszályok. És hát a csillagsávos haderő sem annyira legyőzhetetlen, ahogy azzal Trump dicsekedni szokott. A kínai haditengerészet pl. nagyobb. Az elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Bolton azonban nem gondolja, hogy a kínaiak partra szállnának, mert akkor kulcsüzemek megsemmisítését kockáztatják.
Inkább a blokáddal próbálkoznak, azután majd megnézik, mi történik. Az aggály az, hogy Hszi túljár Trump eszén, amikor az a jövő hónap végén Pekingbe látogat. Így az vendég inkább odadobja Tajvant egy vélt nagy üzlet reményében, A kínai vezetést az is cselekvésre sarkallja, hogy akár ki is lesz a Fehér Ház következő gazdája, az nem dobja oda a szövetségeseket a farkasoknak.
A pekingi számítások arra is kiterjednek, hogy az elnök két év múlva globális válságot robbant ki, nehogy át kelljen adnia a hatalmat, vagyis akkor már inkább fellépne a Csendes-óceán térségében. Trump ugyanakkor a jelek szerint nem érti, hogy az Egyesült Államokról alkotott negatív kínai véleményt Tajvan is osztja.
Már a 3. világháború árnyékában élünk, az autokráciák tengelye fog megütközni a széteső Nyugattal. Következésképpen nem lehet úgy háborút indítani Iránban, hogy annak ne lenne kihatása másutt. A másik oldalnak is van ugyanis egy szavazata.
https://hvg.hu/360/20240130_daily_telegraph_harmadik_vilaghaboru_kina_iran_oroszorszag
A Heszbollah drágán fizethet a háborúért
A Heszbollah drágán megfizet, amiért eleget tett Irán kérésének és beszállt a háborúba – állapítja meg a Wall Street Journal vezércikke. Ily módon ugyanis legitim célponttá tette magát Izrael számára. Holott már a terrorcsoport is erősen meggyengült. A zsidó állam pedig nem tűri el többé, hogy polgárait támadják. Teherán ugyanakkor nem képes segíteni az általa támogatott milíciának.
Már életét vesztette a Forradalmi Gárda Kuds egységének libanoni parancsnoka és helyettese. Iráni katonai elöljárók tucatjával távoztak az arab országból. Merthogy jöhet az izraeli szárazföldi invázió.
A libanoni kormány törvénytelennek nyilvánította a Heszbollah katonai tevékenységét és lépett a Forradalmi Gárda tevékenységének visszaszorítására, ám kérdés, hogy miért csak most? Ennek a levét az ország polgárai isszák meg. Izrael célja az, hogy ütköző övezetet alakítson ki, amelynek túloldaláról már hatástalanok a gerillák rövidebb hatótávolságú rakétái.
A Heszbollah veszítheti a legtöbbet, ha megbukik a teheráni rezsim. Ugyanakkor hogy belépett a háborúba, és egyáltalán nem volt tekintettel a libanoni lakosságra, az megint csak mutatja: Irán a terrort és a rombolást terjeszti.
A piacok alábecsülhetik a közel-keleti háborút
Viharos héten vannak túl a pénzügyi piacok, de nagy kockázatot vállalnak a befektetők, ha nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a közel-keleti háborúnak – figyelmeztet a Financial Times állásfoglalásában.
Korábban nagy gazdasági károkat harangozott be, amikor megugrottak az olajárak. Most a múlt hétvégi 70 dollár helyett már 90-nél járnak, a gázárak pedig majdnem megkétszereződtek, de mintha a tőzsdék nem vennék elég komolyan a bajt. A részvényjegyzések nagyon nem változtak, mintha a tőketulajdonosok félvállról vennék a dolgot.
Pedig joggal szólalhatnak meg a vészcsengők, mert a közel-keleti válság súlyosabb kihatással jár, mint ahogy azt sokan gondolják. És minél tovább tart, annál jobban szétveri a nagy ellátó láncokat a világban. A térségben pedig tartós rombolást eredményezhet.
https://hvg.hu/360/20260302_nemzetkozi-lapszemle-iran-usa-izrael-eu-olajar
A nyugalom egyik magyarázata az lehet, hogy a befektetők már eltompultak, már nem rázza meg őket annyira mindaz, amit korábban rendkívüli eseményként érzékeltek. De az is lehet, hogy abban bíznak: Trunp úgyis visszariad az utolsó pillanatban. Szerepet játszhat az amerikai palaforradalom is, mert azon keresztül az USA jobban tudja befolyásolni a világpiaci árakat.
Ezt a fene nagy bizakodást főként az rúghatja fel, ha elhúzódik és még jobban kiéleződik a háború. Azután fontos, hogy az Egyesült Államokban a múlt hónapban 92 ezren vesztették el állásukat. Vagyis jól tennék a pénzemberek, ha óvatosak lennének, mert még zajlik az iráni konfliktus és nem látni teljes mértékben a gazdasági következményeit.
Nyitóképünk illusztráció. 2026. március 1-jén az izraeli konzulátus előtt tartott tüntetésen felgyújtják Donald Trump amerikai elnök képét, tiltakozásul az Egyesült Államok és Izrael február 28-i iráni támadása ellen Fotó: AFP / Middle East Images / Robert Badendieck
