Tizenöt évvel ezelőtt, 2011. március 11-én a helyi idő szerint 14 óra 46 perckor bekövetkezett földrengés és az azt követő cunami súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el a Fukusima Daiicsi (Fukusima I) atomerőműben.
Hogy mi is történt pontosan, azt sokáig nem tudhatta meg a világ: az első időkben a cég kommunikációjában tiltott volt a „leolvadás” szó használata, mert azt túl ijesztőnek gondolták, pedig a földrengést követő napokban már tudták, hogy a három reaktorban lévő fűtőelemek legalább fele így károsodott. Hirosze Naomi, a fukusimai atomerőművet is üzemeltető Tokiói Villamos Művek (Tokyo Electric Power Company, Tepco) elnöke ezt csak öt évvel később ismerte el, amikor 2016 júniusában hivatalosan bocsánatot kért.
A képre kattintva fotógaléria nyílik!
Nem ez volt az egyetlen dolog, amit elhallgattak: azóta az is kiderült, hogy a radioaktív anyagokkal szennyezett hűtővíz tisztítása egyáltalán nem olyan alapos, mint azt a Tepco évekig állította. Az úgynevezett ALPS-szűrőkről 2018-ban bizonyították be, hogy nem csak a tríciummal nem birkózik meg elég hatékonyan, de a már megtisztított, tartályokban tárolt vízmennyiségek majdnem háromnegyede is jóval határérték feletti szinten tartalmaz olyan veszélyes anyagokat, mint a stroncium-90 vagy a ruténium.
Ekkor már zajlott az a per, amelyet a Tepco három volt vezetője ellen indítottak 2016-ban. A volt elnök (Kacumata Cunesziha) és két alelnöke (Muto Szakae és Takekuro Icsiro) elleni büntetőeljárásnak 2019-ben azzal lett vége, hogy az elsőfokú Bíróság nem találta bűnösnek a szakmai gondatlanság vádjában a menedzsereket, amit a Legfelsőbb Bíróság 2023 januárjában megerősített.
A bíróság indoklása szerint az előzetes kockázati modellezések nem voltak ahhoz elég egyértelműek, hogy a menedzsereket a megelőző beruházások felé tereljék, a cunami nagysága „nem volt előre látható”, és az sem bizonyítható, hogyha a vezetők megépíttetik az új védvonalat, az elkészül 2011-ig és kibírja az elemek támadását.
A bűvös 13 ezer milliárd jen
A polgári per más eredménnyel zárult. A felperesek itt azzal érveltek, hogy a cég vezetői előre láthatták volna egy ilyen cunami lehetőségét, de a gondossági kötelezettségüknek (magasabb és erősebb védőgátak építése, valamint az árvízvédelmi kockázatok újraértékelése) nem tettek eleget. A vádlottak szerint ez nem volt elvárható tőlük.
