Saját tőkének a számvitelben a szabadon felhasználható saját forrást nevezzük, amelyet a tulajdonos vagy tulajdonosok véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak.
Miből tevődik össze a saját tőke?
a) jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett jegyzett tőke,
b) tőketartalék,
c) eredménytartalék,
d) lekötött tartalék,
e) értékelési tartalék és
g) a tárgyév adózott eredménye.
Zrt. esetén: ha a saját tőke a jegyzett tőke kétharmada alá csökken, az igazgatóságnak össze kell hívnia a közgyűlést.
Kft. esetén: ez a határ a jegyzett tőke fele.
Súlyosabb eset: ha a saját tőke a törvényben meghatározott minimális jegyzett tőke (kft. esetén 3 millió forint, zrt. esetén 5 millió forint) alá süllyed, és ezt a következő évben sem rendezik, a társaságnak át kell alakulnia vagy meg kell szűnnie.
Egy vállalkozás hosszú távú működésének elengedhetetlen feltétele a saját tőke hiányának rendezése.
Milyen lehetőségek vannak a negatív saját tőke rendezésére?
A tulajdonosok többféle megoldás közül választhatnak. Gyakori, hogy egyszerre több megoldás használata is szükséges.
Lehetséges megoldások a tőkét igénylő oldaláról nézve (a „klasszikus” pótbefizetésen túl)
1. Tőkeemelés (pénzbeli hozzájárulás)
Ez a legklasszikusabb és legstabilabb megoldás. Például a részvényesek új részvényeket jegyeznek, vagy a meglévők névértéke emelkedik. Gyakori az ún. ázsiós tőkeemelés, amikor a kibocsátási érték meghaladja a névértéket, és a különbözet a tőketartalékba kerül. Ez különösen hatékony, mert a saját tőkét jelentősen javítja anélkül, hogy a jegyzett tőke aránytalanul magas lenne.
Adóhatás: a tőkeemelés (akár ázsióval, akár anélkül) illetékmentes, és nem keletkeztet társaságiadó-alapot (nem bevétel, hanem tőkemozgás).
2. Követelés tőkésítése (tagi kölcsön apportálása)
Gyakori, hogy a részvényes korábban tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. Ennek tőkésítése során a követelés apportként kerül bevitelre. A kötelezettség megszűnik, és a jegyzett tőke vagy a tőketartalék nő.
Adóhatása: tao- és illetékfizetési kötelezettség nincs. (Fontos, hogy a követelés tőkésítésekor az illetékmentesség csak akkor áll fenn, ha a felek között fennálló viszony megfelel az illetéktörvény mentességi szabályainak.) Szja nincs (ha névértéken történik az apport).
(Fontos: a követelés tőkésítése nem azonos a követelés elengedésével. Egyszerű követeléselengedés esetén a kapó félnél bevétel keletkezne, és tao-fizetés merülhetne fel, bár a saját tőkét az eredményen keresztül az elengedés is javítja.)
3. Végleges pénzeszközátadás
A tag/részvényes vissza nem térítendő támogatást nyújt a társaságnak. Ez a társaságnál egyéb bevételként jelenik meg, és az eredménytartalékot – s ezáltal a saját tőkét-– növeli.
Adóhatása: a tao főszabály szerint a kapó félnél adóalapot növelő bevétel; illeték jellemzően nincs, szja sincs. (A nyújtó félnél – ha társaság – lehet adóhatása, ha a kapó fél nem tud a törvényben előírt nyilatkozatot adni.)
Gyors megoldás, de az adóhatása miatt kevésbé kedvező, mint a tőkeemelés.
4. Jegyzett tőke leszállítása veszteségrendezés céljából
Ez nem hoz be új forrást, hanem számviteli rendezést jelent. A jegyzett tőkét a veszteség összegével csökkentik, így a saját tőke szerkezete helyreáll.
Adóhatás: tao- és illetékfizetési kötelezettség nincs; szja akkor nincs, ha nincs kifizetés.
Fontos, hogy a jegyzett tőke nem csökkenthető a törvényi minimum alá.
Ez inkább „technikai” rendezés, önmagában nem oldja meg a forráshiányt.
5. Kombinált megoldások
A gyakorlatban gyakran alkalmazott lépéssor:
· 1. Veszteségrendezési célú tőkeleszállítás
· 2. Ezt követően ázsiós tőkeemelés vagy tagi kölcsön tőkésítése
Ez a megoldás:
- adósemleges,
- stabil saját tőkét eredményez,
- javítja a hitelképességet,
- csökkenti a NAV-kockázatot.
A kérdés kötetnyi választ igényelne, ha minden lehetőséget részletesen végig akarnánk venni, így a legáltalánosabb ismertetésre szorítkoztunk. A konkrét tényekkel érdemes felkeresni egy adószakértőt a döntéshez.
