Innentől az 
kiadvány előfizetéshez kötött tartalmát olvassa.
Rögtön az elején le kell szögezni, hogy nincs olyan előírás, amely mentesítené a kft.-t a könyvvizsgálati kötelezettség alól.
Milyen következményekkel jár a mulasztás?
A kötelezettség elmulasztása esetére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 170. §-a a következő 3 rendelkezést tartalmazza:
a) A számviteli szabályok megsértéséért (ami nyilvánvalóan megtörtént) a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályai szerint kell felelni, ami például azt jelenti, hogy a társaságnak okozott kárért a felelős személy felelősséggel tartozik.
b) Az előzőkben foglaltakon túlmenően, az Szt.-ben foglalt rendelkezések megsértése esetén az érintettek a külön törvényekben [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), illetve a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény) meghatározott felelősséggel is tartoznak. Ez megnyilvánul a Btk. 403. § (1) bekezdésének azon előírásában, mely szerint, aki az Szt.-ben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét megszegi, és ezzel
a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
c) Ha az adóhatóság megállapítja, hogy az Szt. 154. § (1) bekezdése szerint közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg az Szt. előírásainak, akkor az ilyen beszámolót készítő vállalkozóra az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint mulasztási bírság szabható ki. Az Szt. 154. § (1) bekezdése szerint ugyanis kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell közzétenni a beszámolót.
Az Art. 227/A §-a szerint a mulasztási bírság akkor szabható ki, ha a közzétett beszámoló a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz, vagy tévesen mutat be.
Lényeges információ
Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az észszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználó döntéseit.
Miután a könyvvizsgálat célja elsősorban az, hogy a beszámoló megbízható és valós képet adjon a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről, a könyvvizsgálat elmaradása lényegesnek minősül.
Mindezek alapján a könyvvizsgálat haladéktalan elvégzése indokolt.
Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.
