Részben ismerős lehet a magyar választóknak a március 22-i szlovéniai parlamenti választást megelőző kampány hangulata.
Szavazz az SDS-re, hogy az unokád is szlovén dalokat énekelhessen
– áll az egyik választási óriásplakáton, amely arra utal, hogy a Fideszhez hasonlóan a Janez Jansa vezette párt is nemzethalált vizionál arra az esetre, ha nem ő jut hatalomra. De azért lehet „hiányérzetünk”: nincsenek Ukrajnát és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt becsmérlő nyilatkozatok és plakátok. Ennek fő oka, hogy miközben a miniszterelnöki posztot már háromszor is betöltött Jansa is illiberalizmust épít, a politikus kiáll az orosz agresszió ellen és a már ötödik éve honvédó harcot folytató ország mellett, amit azzal is bizonyított, hogy az orosz támadás megindítása után az első között volt, aki ellátogatott Kijevbe.
A legújabb közvéleménykutatások szerint ugyan az SDS áll az első helyen, ám a támogatottsága csökkenőben van: 22–25 százalékon áll a párt, míg a jelenleg kormányzó, Robert Golob vezette Szabadság Mozgalmat (GS) 20–22 százalékra mérik. A képet bonyolítja, hogy a kisebb pártok támogatottsága is változóban van. Az inkább az SDS-t támogató kereszténydemokrata blokk és a Demokraták nevű párt együttesen 11–12 százalék körül áll, viszont a támogatottságuk visszaesőben van. Ezzel szemben nő a GS felé hajló Baloldal nevű balközép párt és a Tavasz (Vesna) környezetvédő tömörülés támogatottsága, viszont mérséklődik a szociáldemokratákat választók száma.
Elveszett szavazatok
Még további bonyodalmakat okoz az, hogy a választáson 18 párt indul, s közülük legfeljebb 6-7-nek van esélye a kilencven fős törvényhozásba való bejutásra. A legutóbbi, 2022-es választáson a leadott voksok 24 százaléka veszett el – ennyit kaptak a négy százalékos küszöb alatt maradt pártok –, és lényegesen befolyásolhatja a két nagy tábor közötti arányt, hogy végül kik és mennyien nem jutnak be az indulók közül.
A mandátumbecslések szerint akár holtverseny is kialakulhat: a legvalószínűbb az, hogy Jansa és szövetségesei 43-45 helyhez jutnak, míg a kormánypártnak és szövetségeseinek 41-43 hely juthat.
Két parlamenti helyet a kisebbségek képviselőinek tartanak fenn – egyet az olaszoknak, egyet pedig a magyaroknak. A hagyományok azt valószínűsítik, hogy a kisebbségiek a megbízott kormányfőjelölt mögé állnak, és nem játsszák el a „királycsináló” szerepét.
Botrány a hajrában
A legújabb felmérések még nem tükrözik a legújabb és egyelőre kiszámíthatatlan következményekkel járó botrány hatását. A napokban ugyanis nyilvánosságra kerültek olyan hangfelvételek, amelyeken a Golob-kormányhoz közel álló politikusok és üzletemberek korrupcióról, törvénytelen üzletekről és szabálytalan lobbizásról tárgyalnak. A felvételek tartalma mindenképpen káros a kormánypártra, ám Golobék visszatámadtak. Kiderült, hogy az információgyűjtésben és a kiszivárogtatásban részt vett a Black Cube (Fekete Kocka) nevű – meglehetősen rossz hírű – izraeli magántitkosszolgálat, és az is egyre valószínűbbé válik, hogy a szervezetet Jansáék bérelték fel. A kormánypártok azzal érvelnek, hogy nem szabad olyan embereket a hatalom közelébe engedni, akik külföldi magántitkosszolgálatokkal működnek együtt, s ezzel komoly veszélybe sodorják Szlovénia nemzetbiztonságát. A Black Cube egyébként Magyarországon is jelen volt, 2018-ban és 2022-ben a magyar civilek és ellenzéki újságírók ellen hajtott végre lejárató akciókat, így nem kizárt, hogy Jansa Budapest ajánlására választotta éppen a Black Cube-ot.
Illiberális irány
Már a kiszivárogtatási botrány előtt is meglehetősen hangos volt a kampány. Golobék azt hangsúlyozzák, hogy Jansa a múltba vinné vissza az országot, s arra is emlékeztetnek, hogy az SDS élén 1992 óta politikus minden egyes miniszterelnöksége idején a korábbinál durvább eszközökkel igyekezett hatalomban maradni. Programja most sem ígér túl sok liberalizmust:
konzervatív szellemben kívánja átíratni a tankönyveket, meg akarja vonni az állami támogatást a politikával is foglalkozó civil szervezetektől és ellenzi az „LMBTQ-propagandát” is.
Jansa – Orbánhoz hasonlóan – nagy Trump-barát: 2016-ban lelkesen gratulált neki megválasztása alkalmából, s politikai nézetei miatt sokan „Mini Trumpnak” nevezik. Izrael ügyében is közelebb áll Trumphoz: a Golob-kormány népirtásnak nevezte Izrael gázai háborúját és elismerte a palesztin államot, Jansa viszont egyértelműen Izraelt támogatja Gáza és most az iráni háború esetében is.
Robert Golob
AFP / JURE MAKOVEC
Míg Golobék szerint Jansa konzervatív politikája árt Szlovéniának, az SDS-vezetők szerint a jelenlegi koalíció viszi csődbe az országot a „túl baloldali” és határozatlan politikával. Jansáéknak abban igaza van, hogy Golob első négy éve nem volt egy diadalmenet: a beígért reformokból kevés valósult meg, s a felmérések szerint a szlovénok jelentős része nem elégedett a jelenlegi helyzettel.
Orbán Viktor – ahogy a többi illiberális cimborát – Jansát is igyekszik segíteni. Szlovéniában több olyan médium is akad, amely Fideszhez közeli befektetők tulajdonában van, s teljes mellszélességgel támogatja az SDS-t. Egyes médiumokból kivonultak a magyar befektetők, miután 2022-ben Jansa nem tudott kormányt alakítani – ilyen például a Demokracia című lap is –, de több médiumban, például a Nova24 TV-ben, megmaradt a magyar tulajdonrész.
Nyitókép: Orbán Viktor és Janez Jansa Brüsszelben 2022-ben. Fotó: AFP / Emmanuel Dunand
