Kényszertörlés után felszámolás – milyen teendői vannak az adózónak?

Számviteli feladatok felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás esetén

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 11. § (10) bekezdése szerint az üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.

Ezen előírás alapján a kényszertörlés kezdő időpontját megelőző nappal üzleti évet kell zárni. Ez azt jelenti, hogy ezen üzleti évről a gazdálkodónak a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. kormányrendelet (R1.) 9. § (2) bekezdése és a 3. §-a szerint tevékenységét lezáró beszámolót kell készíteni (üzleti jelentést azonban nem), amelyet a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatni és – kötelező könyvvizsgálat esetén – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a 30. napon a végelszámoló részére át kell adni.

A tevékenységet lezáró beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül az Szt. 153–154/B §-ai előírásai szerint letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.

A kényszertörlési eljárás időszaka alatt az R1. 4. §-a szerint a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján nyitó mérleget (nyitó leltárt) kell készíteni. A kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásait a nyitó mérleg (nyitó leltár) adatai alapján nyitja meg, az eszközök és azok forrásai változását érintő gazdasági eseményeket az Szt., illetve az R1. könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásai szerint számolja el.

A kényszertörlési eljárás időszaka alatt az R1. 5. §-a szerint kell eljárni. Így – többek között – az Szt. 11. § (12) bekezdésében meghatározott üzleti évenként (12 hónaponként, ha a kényszertörlési eljárás időszaka ennél hosszabb) a gazdálkodóra előírt számviteli beszámolót kell készíteni az Szt., illetve az R1. mérlegfordulónapon hatályos előírásai szerint, annak feltüntetésével, hogy a gazdálkodó kényszertörlési eljárás alatt áll.

Az R1. 6. § (2) bekezdése szerint, ha a kényszertörlés alatt a gazdálkodó felszámolását rendelik el, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – az Szt. tv. 11. § (12) bekezdése szerinti üzleti évről az R1. 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót kell készíteni, a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. kormányrendelet (R2.) 3–3/A §-ai előírásainak figyelembevételével, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az így elkészült számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.

Az R2. 4. § (7) bekezdése szerint a felszámolás időszaka a felszámolási zárómérleg készítése szempontjából egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ezen üzleti évben is meg kell felelni az Szt. 12. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott könyvvezetési kötelezettségnek az R2. 4. § (2)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével (például a felszámoló jogosult a számlarendet írásban módosítani; a cég a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően nem folytat vállalkozási tevékenységet; a felszámoló dönthet arról, hogy az eredményt érintő tételeket az eredményszámlák helyett a saját tőkén belül kijelölt Felszámolás eredményelszámolása számlán számolja el). 

Társaságiadó-alanyok-e a felszámolási, illetve a kényszertörlési eljárás alatt állók?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 5. számú melléklet 8. pontja szerint nem alanyai a társasági adónak a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók, ami azért lényeges, mert így nem kell társasági adóra vonatkozó bevallást készíteni, illetve adóalap-korrekcióval foglalkozni.

Bevallások benyújtása kényszertörlési eljárás alatt állóknál

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 53. (3) bekezdése szerint a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Ez vonatkozik a 08-as bevallásra is. Az A lap C rovatában a bevallás típusaként D jelet (kényszertörlési eljárás jelölése), a bevallás fajtája kockában 1 jelet (megelőző időszakra vonatkozó bevallás) kell szerepeltetni.

Ekkor társaságiadó-bevallást is kell benyújtani.

A kényszertörlési eljárás alatt a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.

Bevallások benyújtása felszámolási eljárás alá kerülő adózóknál

A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései (lásd előző bekezdés, azzal, hogy ekkor társaságiadó-bevallás nem merül fel) és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget.

A Csődtv. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adóbevallást a felszámolás kezdő napját megelőző nappal készített beszámoló alapján a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak át kell adni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek.

A bevallásra vonatkozó különös szabályok

A kényszertörlés, illetve a felszámolás időszaka alatt az Art. 53. § (1) bekezdése szerint a bevallási kötelezettséget az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni. A (2) bekezdés alapján, ha a felszámolás, végelszámolás útján megszűnő adózó valamely munkavállalójának munkaviszonya az adózó jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg szűnik meg, a felszámoló, végelszámoló a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak vonatkozásában a munkabért és bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles bevallást benyújtani, és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni.