Nehogy véletlenül azt higgyék, hogy a megelőző választásokon mi olyan arányban nyertük meg a választást, mint amit a mandátumszám mutat a parlamentben
– beszélt szokatlan nyíltsággal Orbán Viktor egy kampányfórumon februárban, vagyis kevéssel az újabb választás előtt arról, mennyire a jelenlegi kormámnypártoknak lejtett eddig a pálya. „Úgy szereztünk mindig kétharmadot, hogy (…) a választási rendszer az olyan, hogy a végén a kis győzelmet is fölnagyítja, és elbillenti a győztes felé” – magyarázta meg az ellenzék által gyakran kétségbe vont Fidesz-KDNP-s „kétharmados” felhatalmazást.
De milyen is valójában ez a kis győzelmet is fölnagyító magyar választási rendszer, amit éppen a Fidesz alakított ki a maga tetszése és szabályai szerint 2011 óta több lépcsőben? Alapvetően a 199 parlamenti képviselői mandátum kiosztásáról van szó, amelyhez minden választó két különböző típusú szavazatot adhat le. Mivel a választók egyéni jelöltre, valamint pártlistára is szavazhatnak, a magyart vegyes választási rendszernek nevezik. Sőt,
a vegyes mellett a hazai választási rendszert mondják még kétszavazatos pozitív töredékszavazat-visszaszámláló, részlegesen kompenzációs, félarányos rendszernek is.
