Egy barátságos fesztiválon is bajba lehet kerülni, még ha itthon nem is történtek olyan megdöbbenést keltő esetek, mint külföldön. Hogyan segíthetjük elő önmagunk és mások biztonságos bulizását? Milyen intézkedéseket hoznak idén a hazai fesztiválszervezők?
Lassú víz partot mos – talán ez a mondás írja le a legpontosabban, mi történik, amikor kiderül, hogy egy egyházi személy kiskorúakkal szemben szeméremsértő módon viselkedett. A botrányokat rendszerint nagy médiazaj kíséri, és ma már a gyanúba kerültek felfüggesztése is rutinszerűen megtörténik, de hiába: az egyházi és világi eljárások eredményét többnyire lehetetlen kideríteni. A HVG a közelmúlt botrányos ügyeiről kérdezte az illetékes szerveket.
A kollagénpótlás óriási divat lett a fiatalságkultusz korszakában. Személyenként változhat, hogy ki mit vár e fehérjétől: valaki feszes bőrt és örök fiatalságot, más hajerősítő hatást vagy nyugalmat remél, de a legtöbben csak fájdalommentes mozgásra vágynak. Reálisak-e a várakozások? Szájon át, bőrön át vagy beinjekciózva hatékonyabb a bevitel? Lehet-e túladagolni a kollagént? Hogyan működik a humán kollagénes terápia, amit már itthon is alkalmaznak? Gyógyszerészt és ortopéd szakorvost kérdeztünk.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket. Szerbiában a megmozduló tömegeknek rég látott rendőri brutalitással kellett szembenézniük. Milyen különbségek vannak a két helyzet és a két rendszer között? Miért lenne szükségük az ellenzékieknek egy „Szerb Péterre”? Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
Teljes kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. Bár a rendőrség délelőtt többször emlékeztetett, hogy tiltott rendezvénynek tartják a Budapest Büszkeség Menetét, végül ők is hozzájárultak ahhoz, hogy az ellentüntetők és az LMBTQ-közösség között ne legyen összetűzés. A felszólalók 200 ezres tömeget emlegettek, történelmi jelentőségűnek tartják a mai napot és kitartanak amellett, az ország csak addig szabad, amíg minden polgára az. Így zajlott a 30. Budapest Pride.
Annak ellenére vesztette el a községekben magabiztos előnyét a Fidesz, hogy a kormány több programja, kampánya is kifejezetten a kistelepüléseken élőket célozta – mutatott rá a friss Medián-felmérés eredményeit értékelve Nagy Attila Tibor politikai elemző.
Akkora hévvel hirdetett csatát a Fidesz az online térben, hogy akadhatnak harcosai, akik ezt felhatalmazásként értve a valódi életben is kimutatják agressziójukat. Miért nagyobb ennek a valószínűsége most, mint a menekültek elleni hergelés idején? Kik kerülhetnek célkeresztbe? Fel van készülve a magyar társadalom az erőszakra?
Celebek és politikusok kedvelt „játéka” a hazugságvizsgálat, amely eredetileg nem szórakoztatásra készült, sőt a Nemzeti Védelmi Szolgálat most már évente közel ezer büntetőeljárásban alkalmazza a poligráfot, és a tesztek eredményét a bíróságon is figyelembe veszik mint bizonyíték.
Meier Krisztina „nyúlsuttogó”, az Első Nyúlmentő Alapítvány elnöke nem mindennapi munkát végez: nyulakat ment, szállásol el, valamint békít ki. Mikor és miért kerülnek utcára a húsvétkor még ma is tömegesen felvásárolt nyulak, mire számítson az a felelős gazda, aki nyúltartásra adja a fejét, és mikor kell közbelépni, ha elhagyatottnak látszó kisnyúllal találkozunk a természetben?
„Ha egytől tízig terjedő skálán nézzük, hogy mennyire vagyok kiégve, akkor kilenc és felet mondanék” – mondja Molnár Ágnes közösségszervező, aki ennek ellenére fáradhatatlanul intézi a debreceni Baross16 ügyeit. A közösségi tér az elmúlt hetekben egy szélsőjobbos támadás miatt került a hírekbe, de az atrocitás után rengeteg támogató megnyilvánulást is kaptak. Hogyan lett a közösség a városvezetés ősellensége, hogyan fogyott el körülöttük a levegő a városban? Mi a szerepe mindebben a döntéshozók kommunikációjának? HVG-Portré.
Helyszíni tudósítóként a tüntetőkkel gyaloglás olyan, mint egy jó kis kardióedzés.
Sokan arról számolnak be, hogy hiába veszi őket körül otthon szerető közeg, nem tudják úgy megélni a gyászukat, ahogyan arra legbelül vágynak. Vannak gyászolók, akik már tíz alkalom után megtapasztalják a megnyugvást egy önsegítő csoportban. Mi történik a gyászcsoportban? Milyen feladatokat kapnak a résztvevők? Van-e végpont a gyászfolyamatban, és hogyan érdemes gyászoló hozzátartozónk felé fordulni? Erről kérdeztük Nagy Zsolt mentálhigiénés szakembert.
Ruganyos bőr és érfalak, újjászületett ízületek, erős haj – többféle jó hatást remélnek, akik hallgatnak az idők szavára, és belefognak a kollagénpótlásba. Milyen hitelt érdemlő bizonyítékok vannak a népszerű táplálékkiegészítő jó hatásaira? Eljut-e a szájon át szedett kollagén a bőrig? Árthat-e a kollagén, és van-e valódi vegán változata?
Határvadászokkal, iskolaőrökkel, fegyverekkel és olimpikon sztárvendéggel indult a hét a Teve utcában. Meg kötelezően jelen lévő diákokkal.
„A lazac és áfonya duóval nem lehet mellélőni” Trenka Andrea Petra dietetikus szerint, akit arról kérdeztünk, milyen ételekkel befolyásolhatjuk jó irányba mentális egészségünket, és dolgozhatunk a tél végi fáradtság ellen. Milyen forrásból vegyünk magunkhoz fehérjét, és tartózkodnunk kell-e a szénhidráttól? Ráfanyalodjunk-e a fagyasztott zöldségre? Miért félreértés, hogy a gumicukortól jobb kedvünk lesz? Milyen táplálékkiegészítőkkel érdemes próbálkozni a lelki jóllét érdekében?
Miért annyira keresettek a halálesetekkel kapcsolatos tartalmak az interneten? Mitől félünk, amikor az öregedéstől félünk? Miért érezzük rokonainknak az elhunyt hírességeket? Miért nem segítenek a gyász öt fázisához hasonló félreértések szeretteink elvesztésekor? Szakemberekkel beszélgettünk a gyász új formáiról, arról, hogy mit kezdjünk a halállal, és a fókuszváltásról, amit a gyász hozhat.
Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.
A státusztörvény előtti időkből követelik a nekik járó túlórapénzt a pedagógusok, akiknek egy része már el is hagyta a tanári pályát. Voltak olyanok is, akik megegyeztek a tankerületekkel, mert a perköltség magasabb lett volna, mint a kifizetetlen túlórák.
Diéták helyett egyre divatosabb a tudatos táplálkozás, ami az önszeretetre épít, és segít, hogy kontrollban maradjunk. Belefér-e, hogy csokoládét és gyorséttermi ételeket együnk? Lefogyhatunk-e a testünk jelzéseire hallgatva? Az intuitív étkezés fortélyairól Trenka Andrea Petra dietetikus, viselkedéselemzővel beszélgettünk.
Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb jelentésében a kamaszkorú gyerekek online jelenlétét vizsgálta 44 országban. A helyzet nem túl biztató: lányok töltik a legtöbb időt az online közösségi platformokon, a fiúk főleg játszanak, és egyre több kiskamaszt veszélyeztet a teljes függőség.