Innentől az 
kiadvány előfizetéshez kötött tartalmát olvassa.
A jogosultnak nem kell megindokolnia a kérelmet.
Mennyiben tér el az adózás, ha az osztalékban részesülő magánszemély, illetve cég; ha belföldi vagy külföldi?
– Ha az osztalékban részesülő magánszemély
A jogosulttól le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadót (szja).
Külföldről származó osztalék esetén azonban az adót csökkenti az e jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban (külföldön) megfizetett jövedelemadó. Ha az osztalékot olyan külföldi illetőségű juttatja, amelynek az illetősége szerinti állam és Magyarország között nincs hatályban kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor is csökkenti a 15 százalékos adót a külföldön levont adó, de legfeljebb 10 százalékkal, azaz ebben az esetben 5 százalék adót mindenképpen meg kell fizetni.
Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 81. pontja szerint kifizető az adózás rendjéről szóló törvényben (7. § 31. pont) meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).
A szociális hozzájárulási adót az osztalék után – figyelemmel a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 2. § (2) bekezdése szerinti felső határra – az szja-bevallással egyidejűleg a magánszemélynek kell bevallani és megfizetni, függetlenül attól, hogy az osztalék juttatója külföldi vagy belföldi vállalkozás.
A Szocho tv. 5. § (3) bekezdése szerint mentes az adófizetési kötelezettség alól az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama. Ez vonatkozik a külföldi illetőségű, illetve belföldi illetőségű osztalék juttatójától származó osztalékra.
– Hogyan kell elszámolni az osztalékot, ha cég a jogosult?
A jogosultnak el kell számolni az osztalékot pénzügyi műveletek bevételeként a követeléssel szemben, a jóváhagyás üzleti évében, és kapcsolódó elszámolásként a másik cégnek történő utalás jogcímének megfelelő elszámolást is el kell végezni.
· Ha az utalás a kötelezettség teljesítése címen történt, akkor a kötelezettség beszámítással szüntethető meg.
· Ha a jogcím támogatás, akkor az osztalékkövetelést el kell számolni ráfordításként a számvitelről szóló törvény 81. § (2) bekezdés n) pontja szerint. Ezen ráfordítás akkor nem növeli a támogatást nyújtónál az adóalapot, ha rendelkezik a kedvezményezett által kiállított – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 3. számú melléklet 13. pontjában foglaltaknak megfelelő – nyilatkozatokkal.
A kapott, bevételként elszámolt osztalék a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja szerint csökkenti a társaságiadó-alapot, feltéve, hogy az osztalék megfelel a Tao. tv. 4. § 28/b pontjában foglaltaknak, azaz, ha azt a juttató nem számolta el ráfordításként, amely külföldi illetőség esetén merülhet fel.
Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.
