Várhatóan új szabályozási környezetet alakíthat majd ki az új kormány a kiskereskedelmi szektorban, legalábbis erre utal a Tisza Párt programja. A választásokat kétharmados többséggel megnyerő párt a program szerint erősíteni szeretné a hazai kiskereskedelem versenyképességét, ennél is fontosabb azonban az, hogy biztosítaná „a tiszta piaci viszonyokon alapuló ágazaton belüli versenysemlegességet”. Ez feltehetően azt jelenti, hogy minden kiskereskedelemben érintett, így a Fidesz-kormány alatt lényegében állandó támadás alatt lévő külföldi kézben lévő multinacionális cégekre és a többiekre is azonos szabályok vonatkoznának.
Nem ez azonban az egyetlen, az új kormány előtt álló feladat. Megkérdeztük a Tisza Pártot, hogy pontosan milyen intézkedéseket terveznek. Például mi lesz az előző kormány egyik utolsó intézkedéseként határozatlan időre kiterjesztett árrésstoprendelettel, valamint a nagyobb láncok terjeszkedését gátoló plázastoppal és a kiskereskedelmi különadóval. A párt egyelőre nem válaszolt, ha erre sor kerül, frissítjük a cikket.
Megkerestük a nagy külföldi tulajdonban lévő boltláncokat is, hogy milyen lépéseket várnak el az új kormánytól. Például számítanak-e a kiskereskedelmi adó eltörlésére, csökkentésére, a plázastop és az árrésstop kivezetésére. Rákérdeztünk arra is, ha a plázastop megszűnik, akkor terveznek-e boltnyitásokat. Egyik lánc sem válaszolt, az érdekképviseleti szervükhöz, az Országos Kereskedelmi Szövetséghez (OKSZ) irányítottak.
Ahhoz az OKSZ-hez, amelynek képviselői már le is ültek egyeztetni az új kormány illetékeseivel. Az első tárgyaláson részt vett Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára, Kapitány István, az új kormány leendő gazdasági minisztere és Kármán András, az új kormány leendő pénzügyminisztere. Az OKSZ tagjai jelezték, hogy kiemelten fontos számukra az infláció alacsony szinten tartása, a magyar beszállítók lehetőségeinek növelése, valamint egy egészséges, versenyalapú értéklánc fejlesztése. Az infláció alacsony szinten tartása azért is fontos pont, mivel a Fidesz az állami árkorlátozó intézkedéseket rendre azzal indokolta, hogy a kereskedők hajtják fel az árakat – mire utóbbiak azzal vágtak vissza, hogy ha alacsony az infláció, semmi szükség az árkorlátozásokra.
Nem jött össze
Itt tartunk most a kiskereskedelemben, amely az egyike volt azoknak a stratégiai ágazatoknak, amelyekben a miniszterelnök azt hirdette meg, hogy kerüljön többségében magyar kézbe. Amíg azonban ez az energetikában, a bankszférában és a médiában ez rohamléptekkel haladt előre, a kiskereskedelem esetében minden próbálkozás ellenére beletört a kormány bicskája a magyarosításba. Erre utalt a választások előtti indexes interjújában Orbán Viktor miniszterelnök is.
