Újabb kötelezettségszegési csomagot tett közzé az Európai Bizottság, amelyben Magyarország az egyik legtöbb ügyben érintett tagállam. A mostani döntések alapján öt új vagy továbbléptetett eljárás indult, illetve két ügyben az Európai Bizottság már az Európai Unió Bíróságához fordult, míg egy korábbi bírósági ítélet végrehajtásának elmaradása miatt újabb felszólítást is küldött Budapestnek. Valamennyi ügy az Orbán-korszak öröksége.
A kereskedők szerint ki kellene vezetni, a jegybankelnök és a gazdaságkutató szerint nem jelentene gondot az infláció szempontjából, és még a miniszterelnök szerint is meg lehet fontolni a lépést. De mit mond a pénzügyminisztérium?
Plázastop, árstop, árrésstop, különadók, egy rövid életű vasárnapi boltzár jellemezte a kiskereskedelmet a Fidesz-kormányok idején, azt azonban maga Orbán Viktor is elismerte, beletört a bicskája a szektor átalakításába. A Tisza-kormánynak azonban így is lesz tennivalója, hogy helyreálljanak a piaci viszonyok. Mérlegen az élelmiszer-kiskereskedelem elmúlt másfél évtizede.
Egyszerűen törölték a rendeletekből a hatályvesztés határidejét.
Kármán András, a párt gazdasági szakértője azt nyilatkozta, ez akár még korábban is megtörténhet. Az árrésstopokat pedig május végéig még nem törlik el.
Berezvai Zombor, a GVH vezető közgazdásza a Partizánnak adott interjújában számos példát hozott arra, hogyan befolyásolta a politika a Versenyhivatal működését az elmúlt években: a NER-es cégek ellen nem léphettek fel, az ellenségesnek tartott szereplők ellen viszont gyakoriak voltak a túlzó bírságok.
A különadó és az árréskorlátozás sokba kerül a cégnek, ez ellen szólalt fel Hans K. Reisch.
A kiskereskedelmi szereplőket tömörítő szervezet szerint az árrésstopnak nem volt tartós pozitív hatása, ellenben óriási strukturális problémákat okoz, és a szektor elvesztette eszközeit a feszültségek kezelésére.
Elsősorban az árréstop miatt. Már az is örülhetett, aki nullás eredményt ért el.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a kormány rendelettel bevezetett árszabályozása ilyen formában nem alkalmas az élelmiszer-drágulás kezelésére, viszont további boltbezárásokat okozhat.
Május végéig marad a kiskereskedőket sanyargató intézkedés, pedig az élelmiszerárak éppen csökkennek.
Czunyiné Bertalan Judit a háttérben meghúzódó Tisza-szálat is megtalálta egy helyi kisbolt bezárása mögött.
Kilencedik alkalommal mérjük fel, mennyiből is tudunk kihozni egy karácsonyi menüt. Azzal aligha árulunk el titkot, hogy 2017 óta jelentős drágulást tapasztaltunk az élelmiszerboltokban. De vajon az árrésstop ellenére az elmúlt egy évben is nőttek az árak?
Pár nap alatt meredek lejtőre került az új árrésstopos termékek ára, ami első látásra kedvező a vásárlók számára, de marad azért egy nagy kérdés.
Kevesebb sajt tartozik majd a hatósági áras körbe.
A madárinfluenza-járvány miatt a közös európai piacon jóval kevesebb a tojó, így a tojás is.
A kormány már bejelentett intézkedéseit öltöztették jogi formába.
A fitneszguru megállapította: két csomag gumicukor árából tíz tojást lehet venni.
A kormánykommunikáció turbófokozatba kapcsolt, miután kiderült, hogy a repülőrajt még mindig várat magára. A miniszterelnök úgy jelentette be a 14. havi nyugdíjat, hogy nem jelentette be a 14. havi nyugdíjat, majd beöltözött Amerika Kapitánynak. Nagy Mártont ráküldte a Molra, pedig nem a battai tűz, hanem Trump szankciói miatt drágulnak az üzemanyagok. Lázár János szerint a Strabag őt bizony átbaszta, Gulyás Gergely új árrésstopcsomagot jelentett be, Nagy Márton lerajzolta. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Decembertől már 44 élelmiszerterméknél él az árrésstop, végignéztük, vajon milyen logika alapján választotta ki a kormány, hol él a korlátozással. Nem lettünk sokkal okosabbak.
