A finn elnök szerint Európának tárgyalnia kell Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de attól nem tart, hogy Oroszország rátámadna a földrészre. Miért is tenné – kérdezte Alexander Stubb a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban –, amikor négy éve nem tudja meghódítani Ukrajnát. Ez idő alatt mindössze 60 kilométernyi sávban tudott előrenyomulni, ám az ukránok minden eddiginél jobb helyzetben vannak. Havonta 35 ezer ellenséges katonát ölnek, illetve sebesítenek meg, ezzel szemben az oroszok csak 27 ezer fiatalt tudnak mozgósítani. Az áldozatok száma az ukrán oldalon csupán nyolcadannyi, mint az oroszoknál. Továbbá az ukránok immár drónokkal és rakétákkal támadják Oroszországot is, úgy, hogy a légvédelem már nem mindegyiket tudja leszedni. Áprilisban Ukrajna már több területet tudott visszafoglalni, mint amennyit ugyanennyi idő alatt elvesztett. És már az orosz lakosság többsége is ellenzi a háborút.
A zászló tehát nem Moszkvának áll, ám a Kreml ura csak akkor hajlandó párbeszédre, ha a másik fél erősebb. Ehhez az öreg kontinensnek együtt kell működnie Amerikával, ám kérdés, hogy a washingtoni külpolitika ezen a területen mennyire felel meg az európai érdekeknek. Mindazonáltal az Oroszországhoz fűződő viszony valószínűleg már nem lesz olyan, mint az agresszió előtt, a kapcsolatokat azonban fenn kell tartani. Még úgy is, hogy feltehetőleg folytatódik a hibrid hadviselés. Az oroszok a háború után is messze a legnagyobb fenyegetést jelentik majd a kontinens szemszögéből. De Európának az eddiginél nagyobb terheket kell vállalnia a NATO-ban.
Amerika jelenleg a multipolaritást szorgalmazza a világban, amely alkukra, egyezségekre épül, és konfliktusokkal teli. Szemben a multilateralizmussal, mert annak alapját a nemzetközi intézmények, szabályok jelentik. Hogy a kettő közül melyik kerekedik felül, azt a fejlődő világ fogja eldönteni. Jelenleg köztes állapotban vagyunk: a régi világrend már nem él, az új pedig még nem alakult ki.
