Álltam a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának egyik alkotása előtt, és elakadt a lélegzetem. A Végtelen türelem (Lélegző fal) nem engedett tovább menni. A mű a hazánkat képviselő interdiszciplináris művész, Koronczi Endre Pneuma Cosmic (Kozmikus lehelet) című projektjének egyik eleme. Homogén, hófehér falfelület, ha nem lenne a kiírás, a jel, hogy itt valami „van”, simán továbbmegyek. Éreztem volna feltehetően valami furcsát, mint amikor nagyon fáradtak, vagy esetleg részegek vagyunk, olyasmit, mintha nem lenne reális körülöttem a világ. Valamiféle nehezen leírható diszkomfortot. Bár ez sem biztos, hiszen abban, amiben az utóbbi években éltünk az, hogy a torz valósággal kínálnak meg, egészen jól megtanított arra, hogy megkérdőjelezzem még azt is, amit érzek.
Mindenesetre a megtorpanás után nem is kellett a végtelenséggel bajlódnom: hamar észrevettem, hogy igen, a fal maga mozog, lassan ugyan, de közelít felém, lejtenie kezd, aztán elindul visszafelé. Koronczi csak látszólag elvont, csak felületesen szemlélve nagyon nem politikus művei megtelnek a mai jelenünk tapasztalataival.
Az M1 nézői – voltak egyáltalán? –, feltételezem, ugyanolyan tekintettel nézték a képernyőn megjelenő új feliratot, mint korábban a csatorna híreit. Ugyanannyit is értve belőle. Nekem elég lett volna az elsötétítés, bár korábban is totál sötétnek érzékeltem az egészet. Ki kért tőlem bocsánatot már megint, és kinek a nevében? Az egész eddigi életemet arra építettem, hogy a szavaknak és gesztusoknak ereje van. De aminek ereje van, azt természetesen gyengíteni is lehet, az erő nem alap, az erőt folyamatos edzéssel lehet szinten tartani, különben csak elsorvadt izom, gyönge paródia marad belőle.
Ahogy a nagy szavak is kiüresednek, összemennek. Ilyen lett a bocsánatkérés is. Oké, megbocsátok. Oké, nem bocsátok meg. Tök mindegy, nem?
Kedden leálltak a közmédia hírcsatornái, az M1-en a nézőket órákon át egy felirat fogadta, amelyben bocsánatot kértek az előző kormány idején elhangzott hazugságokért. Az adás szimbolikusan 19:56-kor indult újra Bacsó Péter A tanú című filmjével. Méghozzá – mint arra Réz András felhívta a figyelmet – a film kevésbé ismert, cenzúrázatlan változatával, amely furcsa módon rövidebb a mozikban is vetítettnél. Sőt, maga a rendező is a cenzúrázottat tartja az igazinak a végéhez hozzáillesztett, a cenzorok szándékával ellentétben valójában a szatírát erősítő jelenet miatt.
Túlmozgás
Terrorcselekmény előkészítésének gyanújával előállította a rendőrség Szakács István fideszes influenszert, miután egy videójában arról beszélt, ötszázezren mennek kiszabadítani Orbán Viktort, ha „Magyar Péter pribékjei” elviszik. Szakértők szerint pusztán egy ilyen kijelentés nem elegendő a gyanú megalapozásához.
Kofalárma
Néhány ezren tiltakoztak Orbán Viktor felhívására a Sándor-palotánál az „önkény ellen”, maga a volt miniszterelnök nem jelent meg a tüntetésen, a Fidesz számos vezető politikusai viszont igen. Az ellenzéki párt arcai és szimpatizánsai az alaptörvény 17. módosítása ellen tiltakoztak, mivel szerintük azzal a Tisza-kormány aláássa a jogállamiságot és a köztársasági elnöki intézmény függetlenségét.
Vadászmező
Hatalmas várakozással néznek az egyszerű vadászok az ágazat új vezetése elé, miközben nem érte őket váratlanul, hogy a kormányváltással párhuzamosan a vadászat területén is megtörténik a kádercsere. Elsőként Semjén Zsolt volt miniszterelnök-helyettes mondott le az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki posztjáról, majd a helyére megválasztott Bárándy Péter (a Medgyessy-kormány egykori igazságügyi minisztere) az elnökséggel együtt menesztette Kovács Zoltánt, az Orbán-kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárát a Nimród Vadászújság főszerkesztői pozíciójából.
Magnum
Névre szóló kézifegyverrel ajándékozta meg Recep Tayyip Erdogan török államfő az Ankarában rendezett NATO-csúcs résztvevőit, így Magyar Péternek is jutott egy gravírozott darab, amelyhez hírek szerint töltény és exportengedély is járt. A Reuters szerint Erdogan a különleges ajándékkal Törökország védelmi iparát szerette volna bemutatni, amely kulcsfontosságú exportcikké és külpolitikai eszközzé vált. A fegyver egy Gumusay .357 Magnum, egy ritka, hatlövetű revolver, amelyet az MKE török fegyvergyártó készített az 1990-es években.