Az áprilisi rendszerváltás után heves közéleti és politikai vita bontakozott ki arról, hogy azoknak a közjogi méltóságoknak, akik aktívan közreműködtek a jogállamiság kereteinek a lebontásában, távozniuk kell-e posztjukból. Ez a folyamat mára eljutott oda, hogy a köztársasági elnök személye és az Alkotmánybíróság intézménye minden szakmai méltóságát elveszítette.
Magyar Péter a magyar közjogban eddig példátlan módon szólított fel közjogi méltóságokat a távozásra. Köztük a NER egyik fő szekértolóját, Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét is, aki már képtelen házon belül tartani a testület tagjai között kirobbant, szakmainak nehezen nevezhető ellentéteket.
Az Alkotmánybírósággal azonban nem ez a fő gond. Jóval inkább az, hogy álláspontom szerint
Hende Csaba alkotmánybíróvá választása óta törvénytelenül működik, mert a munkájában olyan alkotmánybíró is részt vesz, akinek a megválasztása súlyosan törvénysértő.
És ennek kapcsán egyetlen bíró sem emelte fel a hangját.
https://hvg.hu/itthon/20260622_alkotmanybirok-70-ev-polt-peter-lomnici-zoltan-alaptorveny-tisza
Hende Csabának mindenki közül elsőként és azonnal kell lemondania alkotmánybírói tisztségéről! Hogy miért?
Az ő esetében nem csak azért, mert politikusként arcpirító a megválasztása, hanem azért, mert Hende Csaba egyszerűen törvénysértő módon lett alkotmánybíró. Ő ugyanis a megválasztásakor még azoknak a jelentősen könnyített jogszabályi feltételeknek sem felelt meg, amelyek alapján kis túlzással élve ma könnyebb alkotmánybíróvá válni, mint „mezei” jogtanácsossá vagy közjegyzővé.
https://hvg.hu/itthon/20210709_hende_csaba_panama_beszed_konferencia
Ennek a hosszú ideje politikailag is részrehajlónak nevezhető testületnek a működéséről ki kell mondani, hogy az elfogulatlansága mellett így a törvényessége is megkérdőjelezhető. A testület döntéseiben ugyanis egy olyan alkotmánybíró vesz részt, akinek a megválasztása sértette a magyar jogszabályokat.
Hende Csaba alkotmánybírói jelölésekor a jogásztársadalomnak, de legalább az alkotmányjogászok vagy a jogi tudományos élet szűkebb körének fel kellett volna emelnie a hangját. Az ő esetében ugyanis nem a Fidesz iránti lojalitása, a csinovnyik magatartása a legsúlyosabb kifogás, hanem a megválasztása körüli törvénysértés.
Hogy a rendszer sunyiságát és aljasságát megértsük, egy, a sajtóban ritka jogi kirándulásra hívom az olvasót, higgyék el, nem bonyolult, cserébe kacifántos.
