Amikor Magyar Péter bejelentette, hogy visszahozzák a 70 éves korhatárt az alkotmánybíróknál, tudni lehetett, hogy nem csak Polt Pétert érinti a változás. Rajta kívül vannak még hárman a 15 fős testületből, akiknek távozniuk kell, amennyiben az Országgyűlés rábólint az Alaptörvény-módosításra.
Polt Pétert, az Ab elnökét éppen 70 évesen helyezték át a Legfőbb Ügyészség éléről, ahol két részletben, hat, majd 15 évet töltött (2000–2006, 2010–2025). A fideszes többség az utolsó pillanatban nyomta be az Alkotmánybíróságra, lévén, hogy a hivatalából leköszönő legfőbb ügyész 69 éves volt, és a törvény szerint olyan embert nem lehet alkotmánybírónak jelölni, aki már betöltötte a 70. életévét.
Ezzel a NER az akkori elképzelések szerint nyert volna 12 év alkotmánybírósági védelmet, míg az ügyészi szervezet élére egy jóval fiatalabb embert állítottak Nagy Gábor Bálint személyében, aki elvileg kilenc évig elmozdíthatatlan. Poltról, bár ő ezt mindig tagadta, elég általános vélemény volt, hogy a Fidesznek kedvez – valaha, még a kilencvenes években képviselőjelöltje is volt –, és futni hagyja a kormánypárthoz kötődő bűnösöket.
https://hvg.hu/360/20250515_hvg-polt-peter-legfobb-ugyesz-politikai-befolyas-alkotmanybiro
Ugyancsak tavaly volt 70 éves Haszonicsné Ádám Mária, aki az ügyvédi gyakorlat után jórészt hivatalnokként töltötte az életét: a Fővárosi Önkormányzat aljegyzője, majd a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője, illetve a jogutód Fővárosi Kormányhivatal főigazgatója volt, utána pedig Áder János köztársasági elnök hivatalának főigazgatója. Mivel a törvény szerint vagy kiemelkedő tudású elméleti jogászból lehet alkotmánybíró, vagy legalább húszévi, jogi szakmai gyakorlatot kell felmutatni, ez utóbbinak megfelelt 2023-ban, de különösebben ismert jogi szaktekintélynek aligha volt mondható.
Juhász Miklós alkotmánybíró 74 éves, rövid bírói pályafutás után 21 évig ügyvéd volt, majd 2010-ben váratlanul – és e téren ismeretlenül – a Gazdasági Versenyhivatal elnökévé nevezte ki az akkori többség. Végül is nem rajta múlott, hogy nem vizsgálhatta meg azokat az összefonódásokat, amelyeket a kormány kiemeltnek minősített.
Lomnici Zoltán (az idősebb) 72 éves, élete nagy részében bíró volt, 2002 februárjától a ma már Kúriának hívott Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, akinek homályos okokból olyan rossz volt a viszonya Sólyom László köztársasági elnökkel, hogy Lomnici távozásakor azt mondta: végre vége a Lomnici-korszaknak.
Az elnökön kívül a 70 évnél idősebb három alkotmánybíró közül tehát egyikről sem mondható az, hogy pártpolitikus lett volna, vagy kifejezetten a Fideszhez kötődött volna, bár Lomnici Zoltán kivételével a szakmai karrierjüket a Fidesz-kormányzatnak, illetve a Fideszből érkezett államfőnek köszönhették.
A fenti négy alkotmánybírón felül van egy ötödik is, akinek hónapokon belül megürül a helye, ő Czine Ágnes, akinek novemberben fog lejárni a 12 évre szóló megbízatása. A jelenleg hatályos törvény pedig nem teszi lehetővé az alkotmánybírók újraválasztását.
Fotó: HVG / Veres Viktor
