Még soha nem láttam ilyent
– kezdi tudósítását az El Confidencial munkatársa, Pedro Pasqual García. A HVG-vel együttműködő lap azért rendelt ki tudósítót a 85 ezer fős spanyol enklávéba, Ceutába, mert 24 óra alatt kaotikus állapotok alakultak ki a Marokkó felől érkező határsértők miatt.
https://hvg.hu/vilag/20260731_spanyolorszag-marokko-ceuta-bevandorlas-attores
Az újságíró szerint ostromállapot alakult ki a spanyol határvidéken, a helyi hatóságok tehetetlenek, a Ceutában élők között kitört a pánik. Eddig összesen 60 ezer ember lépett be Marokkó felől spanyol területre, többségük tengeri útvonalon keresztül, eddig 34 ember holttestet regisztrált a partiőrség. (Frissítés: a legfrissebb jelentések szerint már 57 halálos áldozat van.)
Ceuta egy spanyol fennhatóság alatt álló földnyelv, amely Marokkóból nyúlik be a Földközi-tengerbe. Ceuta és Melilla – egy másik spanyol autonóm város Marokkó északi részén – az Európai Unió egyetlen szárazföldi határát képezik Afrikával. Mindkét városban körülbelül 85 000 ember él.
A határszakaszt szárazföldön nyolc kilométer hosszú, hat méter magas, szögesdróttal, hőérzékelővel biztosított kerítés védi. Az ezredfordulón épített kerítés mentén rendszeresen alakul ki feszültség, a marokkói oldalon ugyanis időszakosan feltorlódnak az Európa felé tartó, zömében észak-afrikai menedékkérők.
Az első fegyveres konfliktus során, 2005-ben 13 ember halt meg, több mint ötvenen megsebesültek – azóta a spanyol hadsereg fokozottan védi a határszakaszt. A katonaság és a civil parti őrség ezer fős állománnyal biztosítja a védelmi zónát. 2016-ban 400 ember jutott át itt,
azóta szinte évenként megismétlődik – rendszerint júliusi-augusztusi hónapokban – az ostrom, és egyre több a halálos áldozat.
A legsúlyosabb incidenssorozat 2021-ben történt, amikor Spanyolországban kapott orvosi ellátást a Covid-fertőzött Brahim Gali, a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság (SADR) elnöke. Gali áll a Marokkóval szembeni szaharai területi követelések mögött, ő vezeti a függetlenségi mozgalmat, ezért a marokkói kormány retorziókkal fenyegette meg Spanyolországot. Többek között azzal, hogy menedéket nyújtanak Carles Puidgemontnak, a katalán függetlenségi mozgalom vezetőjének. Az öt évvel ezelőtti menekültkrízis alatt a spanyol fél azt feltételezte: a marokkói hatóságok szándékosan hajtották neki a határnak a menekülttáborokban felgyűlt tömeget azért, hogy kényszerhelyzetbe hozzák a spanyol kormányt.
Az idei ostrom azonban messze meghaladja a 2021-es válság léptékét is. Azért indult meg az európai határok felé több tízezer ember, mert a spanyol legfelsőbb bíróság nemrég úgy döntött, egyéni elbírálásban részesítik azoknak a menedékkérelmét, akik a határátlépéskor nem vesznek részt a szárazföldi kerítés elemeinek megrongálásában.
A tengeri behatolást most az is megkönnyíti, hogy szélsőségesen alacsony a vízszint, ezért több ezer ember döntött úgy, hogy megpróbál beúszni spanyol felségterületre.
A behatolás így sem veszélytelen, és rendkívüli fizikai felkészültséget igényel, a tenger felszíne tele van ruhákkal, gumipapucsokkal, a partot is vastagon fedik a személyes tárgyak Pedro Pasqual García beszámolója szerint. Július 30-án és 31-én olyan sokan érkeztek, hogy a helyi boltokat, közintézményeket bezárták, az utcákon civil önkéntesek nyújtanak segítséget a rászorulóknak, a helyzet azonban folyamatos összecsapásokkal, eszkalációval fenyeget.
A határ marokkói oldalán több legális és illegális tábor működik. Ezekben nehéz körülmények között, a Száhel-övezetből származó menekülnek élnek, akik mögött több hónapnyi vándorlás, háborús konfliktusok vannak. Ők az első számú célpontjai a marokkói embercsempész hálózatoknak, a hatósági erőszaknak. Többségében ők azok, akik úgy gondolják: a tengeri határszakaszokon való átkelést és a vízbefulladás veszélyét is inkább vállalják, mint a határmenti erdős-bozótos területeken való bujkálást és éhezést.
És hogy mit mondanak a határt megrohamozók? A New York Times többüket megszólította, egyikük annyit mondott, hogy azért, mert Marokkóban egyáltalán nem tud munkához jutni. Ezzel nem volt egyedül, egyik társa úgy fogalmazott, hogy „nem akarok Marokkóban élni, Európában akarok élni”. A 23 éves Zakaria Lahmer a tudósítónak megmutatta a jobb lábán lévő égési sérüléseket is, amiket szerinte a marokkói rendőrség okozott. „Munkát akarok, boldogságot akarok” – mondta, hozzátéve, hogy éhezik, de minden áron Spanyolországban akar maradni.
Egy 26 éves menekült azt mondta, hogy amikor csütörtökön a határ felé közeledett, akkor a marokkói rendőrök a helyes irányba terelték őket. „Csak annyit mondogattak: Menjetek arra, menjetek arra.” Ő végül átúszta a tengeri határt, és állítása szerint több holttestet is látott a tengerben. Hasonlóról számolt be egy 37 éves társa is, szerinte amikor a határ felé közeledett, a marokkói rendőrök azt mondták neki: „Gyertek Spanyolországba!”. Ő vele később ismét találkozott az amerikai lap tudósítója, ekkor már hazafelé tartott, mert állítása szerint sem ennivalója, sem innivalója nem volt, de még aludni sem tudott sehol.
Nem ő volt egyedül így: a legfrissebb jelentések szerint a Ceutába érkezők közül 37 ezren már vissza is fordultak, annyira reménytelennek tartják a helyzetet. Sokan vannak azonban még mögöttük, akik úgy gondolhatják, ők azért tesznek egy próbát. Igaz, helyzetüket nehezíti, hogy a legújabb hírek szerint a marokkói hadsereg is felvonult és már nem ösztönzik átkelésre a menekülteket.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök pénteken a helyszínre utazott, nyilatkozatban ítélte el Spanyolország területi integritásának megsértését és arra figyelmeztetett: maffiahálózatok irányítják a határsértőket a spanyol partok felé. „Tavaly az illegális bevándorlás körülbelül 40 százalékos csökkenését regisztráltuk, ezért a tegnapi események szakítanak az eddig megfigyelhető tendenciával” – mondta Sánchez. „Ez a helyzet váratlan” – tette hozzá, kijelentve, hogy a spanyol kormány úgy fogja védeni Ceuta biztonságát, mintha Madridról lenne szó. Arra a kérdésre, hogy mikor fogják visszaküldeni a migránsokat Marokkóba, Sánchez így válaszolt: „A lehető leghamarabb. Beszéltünk a marokkói hatóságokkal. Hajlandóak együttműködni annak érdekében, hogy megkönnyítsék az emberek visszatérését a származási országukba.” Hozzátette, hogy újabb 400 rendőrt rendeltek a térségbe.
A spanyol miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a kormány bójákból álló fizikai akadályt fog felállítani azon a partvédőgáton, ahol a migránsok közül sokan átkeltek.
A két spanyol enklávé, Ceuta és Melilla helyi hatóságai tiltakoznak, a helyi rendőrség szerint pedig „magukra hagyta őket” a spanyol kormány és teljesen elvesztette a kontrollt a válsághelyzet felett. Szintén közleményben reagált a Katalán Republikánus Baloldal (ERC) pártja, amely szerint a spanyol kormány évek óta szembesül azzal, hogy milyen menekültválság fenyeget marokkói oldalról, mégsem tesz semmit a megelőzésért és a marokkói hatóságokkal való hatékony együttműködésért.
Juan Jesus Vivas, ceutai városvezető azt mondta:
egy ilyen válsághelyzetre lehetetlen felkészülni, és külső segítség nélkül nem is lehet kezelni.
Ceuta és Melilla kapcsolata sem Spanyolországgal sem Marokkóval nem felhőtlen. A marokkói hatóságok többször „megszállt” területekként hivatkoztak a két városra. A helyiek kritikái szerint a spanyolok viszont nem fordítanak elég erőforrást a térség biztosítására, noha a spanyol nemzetbiztonsági törvény lehetővé tenné, hogy a kormány átvegye az irányítást két város fölött.
Időközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is reagált, szerinte „elfogadhatatlanok” azok a képek, amelyek Cuetából érkeznek, az Európai Unió nem engedheti meg, hogy bárki is a területére lépjen anélkül, hogy betartaná a szabályait.
„A veszélyes határátlépéseknek azonnal véget kell vetni. Az embercsempész-hálózatokat fel kell számolni. A visszatoloncolásoknak pedig – a szabályainknak megfelelően – gyorsan meg kell történniük” – fogalmazott, hozzátéve, két biztost bízott meg azzal, hogy segítsenek a helyzet „kézben tartásában”. Az EU további operatív támogatást fog nyújtani Spanyolországnak, többek között a Frontex segítségével, és bízik benne, hogy a Marokkóval fennálló szoros partnerség „konkrét eredményekhez” fog vezetni.
https://hvg.hu/360/202121__menekultek_ceutan__marokko_uzen__nyugatszahara_es_azeu__hullamtorok
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az X-en reagált az eseményekre, úgy fogalmazott: sokkolóak a ceutai eseményekről készült felvételek, és jól jelzik, milyen fenyegetést jelent a migráció az Unió határaival szemben. A kormányfő azt is hozzátette, Olaszország kész rendkívüli intézkedéseket bevezetni, többek között azt is vizsgálják, indokolt-e Spanyolország schengeni tagságának felfüggesztése. Hasonlóan nyilatkozott a holland szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders és Nigel Farage, a brit szélsőséges Reform UK párt vezetője, de Mette Frederiksen dán miniszterelnök is, szerinte az EU-nak fontolóra kell vennie a schengeni határok nélküli térség felfüggesztését. „Magától értetődik, hogy az EU-nak haladéktalanul meg kell tennie minden szükséges lépést, és mérlegelnie kell minden lehetőséget, beleértve a schengeni együttműködés felfüggesztését is. Az ellenőrizetlen bevándorlás fenyegetést jelent Európára és Dániára nézve” – fogalmazott a dán kormányfő.
https://x.com/GiorgiaMeloni/status/2082908470626422832
A helyzetet nem hagyta szó nélkül az Európát többször laza bevándorlási politikával vádoló USA sem. „Donald Trump már régóta figyelmeztette Európát arra, mi fog történni, ha továbbra is szélsőbaloldali, globalista politikát folytatnak, beleértve a tömeges bevándorlás lehetővé tételét is” – nyilatkozta Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője a Fox Newsnak.
Nyitókép: AFP / Abdel Majid BZIOUAT
Ez a tartalom a Pulse európai együttműködés keretén belül a spanyol El Confidencial támogatásával jött létre
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét, és ajándékozz hvg360-előfizetést!
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
