Történelmi csúcsra ért a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) mértékadó részvényindexének, a BUX-nak az árfolyama: augusztus 12-én a mutató átlépte a 150 ezer pontot. (Azóta némileg esett, amiben lehetett némi szerepe annak, hogy a kormányzati átvilágítási szándék bejelentése óta földbe álltak a 4iG részvényei.)
Az index 1991-ben 1000 pontról indult, vagyis aki akkor a legfontosabb budapesti részvényekbe fektette a pénzét, annak 150-szeresére növekedett a vagyona – ez átlagosan 15,1 százalékos évesített hozamot jelent.
A mostani mérföldkő azért is jelentős, mert a 100 ezer pontot is csak tavaly júliusban lépte át a BUX, így bő egy év alatt 50 százalékkal emelkedett.
A hazai részvényindex ezzel nemzetközi összevetésben is jól teljesített.
A BÉT közleményben üdvözölte a 150 ezres határ átlépését. Kiemelték, hogy a BUX eddigi 35 évéből 25-ben pozitív volt a hozam. A kosárban az 1991-es induláskor még csak 6 cég szerepelt, ma már 18. A Richter Gedeon 1994-ben került be az index összetevői közé, az OTP Bank 1995-ben, a Mol 1996-ban, a Magyar Telekom pedig 1998-ban. Ma már ez a négy cég teszi ki a kosár súlyának több mint 90 százalékát. A hazai tőzsde mérete bő egy évtized alatt, 2015 óta a négyszeresére növekedett, azóta 40 új kibocsátó jelent meg, a lakosság részvényállománya pedig ötszörösére emelkedett.
