Már áprilisban látszott, hogy jól kezd menni az Intelnek. A legújabb, a második negyedévvel kapcsolatos hírek pedig csak tovább erősítik a pozitív kilátásokat. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy mindez azért igen sokba kerül a vállalatnak, így a befektetők sem lehetnek teljesen nyugodtak.
Elon Musk űrcégének részvényárfolyama már a kibocsátási árszint alá csökkent, a vállalat pedig a csúcshoz képest több mint ezermilliárd dollárt vesztett piaci értékéből. A hanyatlást csak tovább gyorsította a múlt héten befuccsolt űrrakéta-teszt.
Csúcsközelben a BUX, a legtöbb magyar cég jól teljesít, de a magántőkealapok körüli kérdések kilengéseket hozhatnak az árfolyamokban az MBH szerint. A befektetők már biztosabb adósnak tartják Magyarországot, mint Lengyelországot, ilyenre az elmúlt években nem volt példa.
Na, kiből lesz a következő Wall Street farkasa?
Megnyílt az út az összeurópai ambíciókat dédelgető KNDS előtt, nagy nehezen sikerült megállapodnia Németországnak, Franciaországnak és a családoknak. Az időzítés nem tökéletes, a szektor szereplőinek árfolyama éppen a stagnál, a Rheinmetallé pedig zuhan.
A F126-os osztályú fregatt gyártását csúszás és költségtúllépés miatt vette volna át a Rheinmetall, amely bár mérsékeltebb, de szintén csúszással és költségtúllépéssel tudta vállalni. A alternatíva gyártására kiválasztott TKMS részvényei szárnyalnak.
A tőzsdetörténelem legnagyobb részvénykibocsátásával a világ első dollár-ezermilliárdosa lett a különc Elon Musk. A vagyonával kapcsolatban már olyan számokról van szó, amelyeket nehéz hétköznapi aggyal felfogni. Olyannyira így van ez, hogy a techvilág leggazdagabbjai tulajdonképpen szegénynek érezhetik magukat mellette.
Az olaj két hónapja nem volt ilyen olcsó, mint most.
Óriási rekorddöntéseket hozott az űrcég elsődleges részvénykibocsátása, és az őrületen nem fognak a kódolt kockázatok sem. Pedig a SpaceX-nek, hogy meghálálja a belevetett bizalmat, olyan szintű növekedést kéne bemutatnia, amilyenre még nem volt példa a történelemben. Eközben az ilyenkor szokásosnál sokkal több részvény kerül a lakossági, „anyu-apu befektetők” kezébe, akik védtelenek az árfolyam ingadozásával szemben.
A legalább 75 milliárd dollár bevonását célzó részvénykibocsátási rekord után akár 988 milliárd dollárra nőhet a techguru vagyona, így már csak nagyjából egy Steven Spielberg-nyi vagyon kell ahhoz, hogy Musk legyen a világ első ezermilliárdosa. Ez kis túlzással már csak formaság lesz.
A befektetőket egyelőre nem nyűgözte le a szokatlan formájú maranellói villanyparipa.
A KNDS túlzott francia dominanciától fél, de Berlin oltalma nélkül is kitartanak a bevezetés mellett. Közben a Czechoslovak Group is érdeklődik a cég iránt.
Már régóta ígért tervek megvalósítását és újabb reformokat kérne a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a kormánytól.
„Boldog voltam, csodálatos este volt. Megint jó magyarnak lenni” – osztja meg kérdésünkre a választások éjszakájának élményét Bojár Gábor üzletember. Aggályosnak tartja viszont, hogy csekély többséggel is meg lehet ragadni az alkotmányozó hatalmat. Az új kormány egyik első teendője szerinte egy független versenyhivatali elnök kinevezése.
Minden idők legnagyobb értékű elsődleges részvénykibocsátásával lépne tőzsdére a SpaceX, a valóságtól elrugaszkodott cégértékelési reményeket az űrbe oltott AI-láz fűti. Ha bejön a számítása, Musk a világ első ezermilliárdosává válhat, és úgy tűnik, igyekszik biztosra menni. Kikötötte például, hogy minden banknak, amelyik be akar szállni a giga IPO-ba, elő kell fizetnie az eddig leginkább a rasszizmusáról elhíresült AI-chatbotjára.
A világ vezető tőzsdéin a hírre elkezdtek emelkedni a részvényindexek.
Kiváló napja volt a budapesti tőzsdének, a Tisza-ralit az OTP és a Mol húzták, a NER-részvények ugyanakkor nagyot estek.
A lengyel részvénypiac, a tőzsde nagy lökést kapott a kormányváltástól, ez várható Budapesten is. Pár hónap általános optimizmus után azért a befektetők figyelme újra a vállalkozások konkrét helyzete felé fordul.
A Hormuzi-szoroson újraindult a forgalom, a hírre a Brent és a WTI nyersolajak árfolyam is két számjegyű zuhanással reagált.
Csapi Vivien és Nagy Attila Zoltán a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának ESG Pénzügyek kutatócsoportjából az elmúlt évtizedek országgyűlési választásait követő piaci reakciókat vizsgálták meg.
