Még az előzetes várakozásoknál is nagyobbat szól a techvállalat csütörtöki tőzsdére lépése, IPO-juk megfordíthatja a teljes iparág hetek óta tartó gyengülésének trendjét.
November 19-én mehet tőzsdére az Anthropic, a Claude mesterséges intelligencia fejlesztője, a tervezett kibocsátás pedig minden idők egyik legnagyobb IPO-ja lehet. Mit mutatnak a kutatások arról, hogy érdemes-e nagy kibocsátásoknál részvényt venni?
Az AI-fejlesztés egyik élvállalata olyan IPO-ra készül, mely még a SpaceX nyári tőzsdei bevezetését is elsöpörheti. Dario Amodei cége nagyon érzékeny pillanatban dobja piacra a részvényeit: nekik kéne felrázniuk az amerikai félidős választások és az Nvidia-kémbotrány pofonjaitól kóválygó mesterségesintelligencia-ipart.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége szerint a kisbefektetői jogokat teljesen kiiktató változtatások is bekerültek a tőkepiaci törvénybe, ezért azt kéri Baka Andrástól, ne írja alá a jogszabályt.
Magával rántotta az ázsiai nagy tőzsdéket az amerikai technológiai cégek részvényárfolyamának zuhanása az amerikai Demokrata Párt félidős választási győzelme óta.
A lakossági befektetők számára is teremt lehetőségeket a február vége óta tartó hormuzi konfliktus, az AI térhódítása pedig a profik szorgos hétköznapjait is átszabta. Befektetési alapkezelőknek tettünk fel két ezzel kapcsolatos kérdést.
Tetemes eséssel zárták a hetet a tőzsdék az Egyesült Államokban, különösen a technológiai vállalatok húzták lefelé az árfolyamokat. Sokféle magyarázat van, kezdve a jövő heti félidős választásokat övező bizonytalanságoktól egészen addig, hogy most jött el a pillanat, amikorra kipukkadt a mesterséges intelligencia tőzsdei buborékja.
A részleges választási eredmények közzétételére reagálnak, a biztosítótársaságok, az ingatlanpiaci cégek és a bankok részvényei vezetik az esést, amelyek között több két számjegyű mínusz is akad.
Eddig főleg az átláthatóság kényszere fogta vissza a tőzsdére kívánkozókat, most inkább a vagyonadó riasztja őket. Jórészt a kormányon múlik, hogy láthatóbb és vonzóbb lesz-e a pesti börze – vélekedik Tóth Tibor, a BÉT Nyrt. vezérigazgatója.
Rég látott szintre emelkedett az államkötvények hozama, ami drágítja a hitelfelvételt a nyakig eladósodott kormányok számára, amelyeknek a pénzért meg kell küzdeniük az AI-lázban élő cégekkel is.
Nem zárult még le az a hozzávetőleg 10-15 milliárd forint közötti ügylet, amellyel a Magnet Bank-vezér Fáy Zsolt vezette konzorcium beszáll a Gránit Bankba. Még nem látni, milyen együttműködési lehetőségek nyílnak a két pénzintézet között, s milyen kockázatokat generálnak a Gránit portfóliójában a kormány vagyonvisszaszerzési lépései.
Ha valaki éppen a piac csúcsán, a legnagyobb tőzsdei visszaesések előtt vásárolt be, akár évtizedeket is várhatott arra, hogy a befektetése ismét pozitív tartományba kerüljön. A Nikkei 225 index például 1989-es csúcsa után 34 évig nem tudott új magasságokba emelkedni, miközben egyes piacok a mai napig nem tértek vissza korábbi maximumukra. A Bankmonitor szakértő megnézték, mely tőzsdéken tartott legtovább a megtérülés, és mit lehet tenni azért, hogy ne egyetlen rosszul időzített döntésen múljon a megtakarítás sorsa.