Ha európai vulkánokról van szó, akkor általában Izland és Olaszország jut az eszünkbe, esetleg az Égei-tengeren történt földrengések miatt még Görögország jöhet szóba. Ezért kapja fel mindenki a fejét, ha egy német helyszín jön elő. Nemrég a Lacher-See alatt kipattant kis földrengésekre hivatkozva kiáltottak farkast, így megkerestük Harangi Szabolcsot, a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjét, hogy elmondja, mi is történik az Eifel vulkáni területen.
„A vulkáni működés több mint 40 millió évre nyúlik vissza, gyakorlatilag azóta vannak – megszakításokkal – kitörések. A legfiatalabb szakasz 700 ezer éve kezdődött, aminek során mintegy 240 vulkáni forma alakult ki. Eközben voltak nagy, kalderaformáló kitörések is, a legutolsó ilyen 12 900 éve történt, ez hozta létre a Laacher-tóval kitöltött mélyedést, egy úgynevezett explóziós krátert” – mondta a kutató.
Ez egy jelentős vulkánkitörés volt, ami a klímára is hatott, de messze nem volt szupervulkáni – ahogy gyakran említik. A kutatások szerint 6 köbkilométer mennyiségű magma tört a felszínre és 15-20 köbkilométer tefra, azaz robbanásos vulkáni üledék jött létre. Az Eifel területen – amely Németország nyugati részén található, Koblenz közelében, 60-70 kilométerre a belga határtól – az utolsó vulkánkitörés 11 ezer éve történt, ekkor jött létre az Ulmener maar vulkán.
Az Ulmener maar vulkáni tó parjtán a Szent Mátyás temlommal
Shutterstock
