Az elmúlt hetekben a Földközi-tenger térségében több helyen is rengett a föld, Szantorinit a lakók elhagyták a sorozatos rengések miatt, a Nápolyi-öbölben a Campi Flegrei emlékeztette a helyieket arra, hogy egy vulkáni területen élnek, Szicília mellett is megmozdult a föld, ráadásul az Etna is kitört. Bármennyire „kis” területen történt mindez, aggodalomra semmik, ezek között nincs összefüggés – tudtuk meg Harangi Szabolcstól.

A geokémikus, vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője szerint tágabb értelemben ugyan az említett helyek mindegyike a mediterrán térségben van, ahol az Afrikai- és az Eurázsiai-kőzetlemez találkozik (ütközik) egymással, ez nagyon különbözőképpen történik. Mindegyik egy önálló rendszer, ahol az eseményeket más mozgatja és ezek nem kapcsolódnak egymáshoz. Szantorini környékén a legfrissebb értelmezések szerint egy új magma felnyomulása okozza a földrengésrajt, a Nápolyi-öbölben a Campi Flegrei kaldera belsejében a 2005 óta intenzíven zajló felszínemelkedés és a sekély mélységben történő gáz- és oldatáramlások okozzák az ismétlődő földrengésrajokat, az Etna egy aktív vulkán, ahol az előbbiekhez képest eltérő típusú magma okozza a vulkánkitöréseket.

Ugyanakkor azt a szakember is elismerte, hogy a mostani egy különleges, aktív helyzet. Szantorini térségében ehhez hasonló földrengésrajt modern eszközökkel még nem detektáltak, ott ilyen helyzet még nem volt az elmúlt 100 évben. Ráadásul Szantorini egy kedvelt turistacélpont, sok magyar is látogatja, így érthető a figyelem és az aggodalom. A Földön sok olyan térség van, ahol pattannak ki földrengések, vulkánok területén pedig földrengésrajok. A Földközi-tenger térsége most talán a legaktívabb, de vannak még egyéb területek is, ami figyelmet érdemel, mint például Etiópia, Alaszka, de Izland is.

„A szeizmikus tevékenység folytatódik az Égei-tengeren” című infografika, amelyet 2025. február 17-én készítettek Ankarában.

Mehmet Yaren Bozgun / ANADOLU / Anadolu via AFP

Szantorinin a világ szeme

Az elmúlt hetekben a görög szigeteken kipattant több ezer földrengés keltett riadalmat, ahol sokáig a kutatók is csak találgattak, mi okozza ezeket. Harangi szerint most már tisztábban látják az okokat, a mozgatórugókat, de kellett vagy két hét, hogy az összes adatot értékeljék. A görög Dimitris Papanikolaou és Evi Nomikou vezetésével végzett tudományos értékelés eredményét péntek este tették közzé. E szerint Szantorini alatt szeptember és októberben volt egy magmafelnyomulás 3-4 kilométer mélységben, ami egy kis földrengésrajt okozott. Ez nem volt nagy, nem volt jelentős, az emberek sem érezték, így nem kapott nagy figyelmet. Január végén aztán egy új helyen indultak földrengések, Szantorini szigetétől északkeletre. Ezek már erősek voltak és naponta 200-250 2-es magnitúdónál nagyobb földmozgás pattant ki. Az epicentrumok néhány nap után északkelet irányba tolódtak tovább Anhydros piciny sziget területére. Ennek oka az lehet, hogy a földköpeny kőzetanyagának részleges olvadásával magma alakult ki és nyomult a földkéregbe. Ez azonban nem Szantorini és nem a másik szunnyadó vulkán, Kolumbo alatt történt.

A vulkanológus szerint úgy tűnik, hogy ez egy teljesen új helyzet itt, mivel a magmafelnyomulás ott történik, ahol nem volt vulkánkitörés az elmúlt több tízezer évben. A magma nyomása óriási, ami a felette lévő kőzettestben feszültséget okoz és mivel ott rengeteg a korábbi kőzetmozgások során létrejött vetőzóna, ezért itt történnek elmozdulások, mégpedig kőzettest lezökkenések. Ez a földrengésraj folyamata. A magma 10-20 kilométer mélységben lehet, egyelőre még nem tud a felszínre törni és nem is biztos, hogy ez megtörténik. A földrengésraj hevessége most kicsit csökken, de hétfőn is volt egy 5.1 magnitúdójú földrengés, azaz a veszély még nem múlt el.

Persze, ha Szantorini és vulkáni tevékenység, akkor elsősorban a 3600 évvel ezelőtti kitörés és az azt követő óriási szökőár juthat az emberek eszébe, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a minószi civilizáció eltűnjön. Harangi Szabolcs szerint nem kell aggódni, ez nem fog ismét bekövetkezni. „Az egy kalderaformáló, hatalmas vulkánkitörés volt, ehhez hasonlót sem várunk most, ennek nincs meg a feltétele.”

Azt is elmondta, az elmúlt évszázadban egy új vulkán alakult ki a kaldera belsejében, ennek Nea Kameni a neve, ez is egy kedvelt turistacélpont. Utoljára 1950-ben tört ki, azt megelőzően 1939-1941, 1928, 1925-ben voltak kitörései. Ezek lávafolyással jártak, illetve kisebb robbanásos kitörések történtek, nagyobb veszélyt nem jelentettek. Arra megvan az esély, hogy újra működjön, de jelenleg erre nincsenek jelek. A szomszédos Kolumbo tenger alatti vulkán 1650-ben működött utoljára, annak az eseménynek számos halálos áldozata is volt. Amit most látunk, egy újfajta esemény, a magma most olyan terület alatt nyomul fel, ahol még nem volt vulkáni működés – mondta.

A professzor három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel:

1. A földrengésraj lassan veszít erejéből és megszűnik, a magma a mélyben marad (optimális kimenet).
2. A földrengésraj lassan veszít erejéből, sőt alig pattannak ki földrengések, a csend azonban nem jelenti azt, hogy a magma mozgásképtelenné vált. Számos példa van arra, hogy vulkánkitörések előtt alig pattannak ki földrengések, majd váratlanul indul kitörés.
3. A magma nyomása okozhat egy jelentősebb földrengést is, a kis valószínűségű szcenárió szerint akár víz alatti tömegmozgást és szökőárat is okozhat. A meggyengült felső földkéreg nagyobb lehetőséget adhat a magma felnyomulására is (legrosszabb kimenet).

Pozzuoli, Szicília, Etna

Az elmúlt 24 órában egy erős földrengésraj (több mint 200 földrengés) volt a Campi Flegrei kalderavulkán peremén, ezek túlnyomó többsége ismét Solfatara, Pozzuoli környékén volt, a legerősebb 3.9-es volt, amit a lakosság is érzett. Ezt megelőzően egy másik, a földrengésrajtól független, 3.9-es rengés is történt a Nápolyi-öbölben. Harangi szerint ezek a földrengések a 2005 óta folyamatosan zajló felszínemelkedéshez, illetve a sekély mélységben mozgó gázokhoz, oldatokhoz kapcsolódnak. Nincs arra utaló jel, hogy magma nyomulna a felszín felé, nem nőtt az esélye annak, hogy a vulkán kitörjön. Utoljára 1538-ban, vagyis csaknem 500 éve kezdett működésbe ott tűzhányó, amikor kinőtt a földből a Monte Nouvo nevű kis hegy. Ez egy kb. 3 ezer éves szunnyadási időszak után következett be és sok szakember szerint egy új vulkáni ciklust vezetett be. Van esély ennek folytatására, de jelenleg erre nincsenek ráutaló jelek. A szakember szerint a Monte Nuovo kitörés előtt sokkal erőteljesebb földrengések és intenzívebb földfelszín-emelkedés volt. Azt hozzátette, nem biztos, hogy ez mindig így történik, de a Campi Flegrei a Föld egyik legjobban monitorozott vulkánja, és abban bízhatunk, hogy egy közelgő vulkánkitörés lehetőségét észlelni fogjuk.

Láva folyik az Etna egyik töréséből a vulkán kitörése során 2025. február 14-én.

Etna Walk / AFP

Tíz napja Szicília északkeleti csücskénél, Messinánál mozdult meg a föld. A 4,8-as földrengés ebben az esetben tektonikai okokra vezethető vissza. Ahogy a szakember fogalmazott, egy reverz vető menti kőzettest elmozdulás, azaz feltolódás okozta. Nagyjából ugyanitt volt 1980 májusában is egy hasonló, 5.5 magnitúdójú földrengés. Ennek nincs kapcsolata az Etnával, ami másfél hete lépett ismét működésbe és a vegyes, lávaöntő és robbanásos kitörés tovább tart. Harangi azt írta, hogy a vulkán dél-délnyugati oldalán lefolyó láva már 1850 méter tengerszint feletti magasságba ereszkedett, keresztezte a népszerű Altomontana utat, közben égeti fel a fenyőfákat. Sokan látogatnak ki a lávafronthoz, ami azért nem veszélytelen, mert az izzó láva és a hó hirtelen keveredése robbanásos reakcióval jár, a lávacafatok több száz méteres körzetben szóródhatnak szét.

Nyitóképünkön egy üres kávézó Szantorini-szigetén. Az Égei-tengeren az elmúlt hetekben megnövekedett szeizmikus aktivitás miatt szükségállapotot hirdettek. Fotó: Ayhan Mehmet / ANADOLU / Anadolu via AFP