Az ügy alkalmat teremt arra, hogy közelebbről megnézzük, hogyan működik egy állam igazságszolgáltatási rendszere, mi adja annak sava-borsát, összevessük azt más rendszerekkel és levonjunk néhány tanulságot.
Tizenkét bizonytalan ember
Lindsay Clancy 2023. januárjában a massachusettsi Duxburyben végzett három gyerekével, majd öngyilkosságot kísérelt meg sikertelenül, amelynek következtében deréktól lefelé lebénult.
A harmadik gyereke születése után Clancynél általános szorongásos zavart állapítottak meg, amire gyógyszeres kezelést írtak elő. Állapota viszont tovább romlott: sürgősségi ellátásra szorult, miután állítólag két napja nem aludt. Hallucinációkról is beszámolt, két alkalommal felhívta az öngyilkossági segélyvonalat, illetve a rokonaival folyatott kommunikáció során utalásokat tett a gyerekek bántására. 2022. december végén Clancy kórházba került, ahol súlyos depressziót diagnosztizáltak nála. Néhány nap után végül mégis hazaengedték.
2023. január 24-én férje szerint jó állapotban volt a nap folyamán, kislányát orvoshoz vitte, délután hóembert épített és kézműveskedett a gyerekekkel, miközben férjével is váltott üzeneteket. Megkérte, hogy menjen el ételért és gyógyszerért. Röviddel a férj távozása után történt a tragédia: edzőszalaggal egymás után megfojtotta mindhárom gyerekét, ezután megsebesítette a csuklóját és a nyakát, majd kiugrott a második emeleti ablakból. Később mikor férje rátalált, kórházba szállították.
Clancyt időközben egy igazságügyi pszichiáter is kikérdezte, akitől megkérdezte, hogy van-e ügyvédje. A pszichiáter vallomása szerint Lindsay mentálisan kompetens volt ahhoz, hogy hozzájáruljon az öngyilkossági kísérlet után szükséges műtéthez. Január 29-én úgy ítélték meg, hogy állapota már ahhoz is megfelelő, hogy az egészségügyi meghatalmazottját férjéről a szüleire módosítsa (ez az ún. healthcare proxy, vagyis az a személy, aki döntést hozhat valaki helyett egészségügyi ellátásokáról). Az eset másnapján letartóztatási parancsot adtak ki Clancyvel szemben, aki kezdettől fogva ártatlannak vallotta magát.
A csaknem hathetes tárgyalási folyamatban több mint 80 tanút hallgattak meg és 300 különféle bizonyítékot vizsgáltak, az esküdtek pedig helyszíni szemlét is tartottak.
Clancy védője az elmeállapotra alapította a védekezést (insanity defense, amely szerint a vádlott mentális állapota miatt nem vonható felelősségre a cselekményért, mert az elkövetéskor nem volt képes felmérni tetteinek következményeit). A védelem szerint Clancy szerető anya volt, aki hónapokig romló mentális állapot után pszichotikus összeomláson ment keresztül, a kezelőorvosok félrediagnosztizálták és nem megfelelően gyógyszerezték, nem hangolták össze a kezelését.
A védelem azzal érvet továbbá, hogy a rendőrség nem vizsgált minden lehetséges körülményt, a bíró viszont nem adott külön utasítást az esküdteknek arra, hogy a nyomozás hiányosságait önmagukban felmentési okként kezeljék. Az ügyészség ugyan elismerte Clancy mentális problémáit, de állításuk szerint a cselekmények előtt és közben tanúsított magatartása végig tudatos volt. Kiemelték, hogy a kezelőorvosok közvetlenül a cselekmény előtt nem észleltek nála pszichózist, Clancy pedig még január 23-án is tagadta az öngyilkossági és emberölési gondolatokat.
A parancsoló hang története sem volt az ügyészség számára összeegyeztethető egy kontrollálhatatlan pszichotikus epizóddal: Clancynek meg kellett választania a helyszínt, az alkalmazott módszert és az eszközt, miközben férjét szándékosan elküldte otthonról. Az ügyészség azt is felvetette, hogy az öngyilkossági kísérlet csak elterelés volt.
A 12 fős esküdtszék 2026. augusztus 27-én kezdte meg a tanácskozást, hatan pótesküdtek maradtak. A testület három férfiból és kilenc nőből állt. Az esküdtek öt lehetséges kimenetelt mérlegelhettek:
- first-degree murder, a legsúlyosabb emberölési minősítés előre kitervelten és aljas szándékkal,
- second-degree murder, vagyis szándékos, de nem előre kitervelt emberölés, és
- manslaughter, vagyis a szándékos emberölésnél enyhébb halált okozó bűncselekmény megállapítása (idetartozhat például a magyar jog által ismert erős felindulásban elkövetett emberölés vagy a halált okozó testi sértés),
- a teljes felmentés, illetve
- a büntetőjogi felelősség hiánya (például kóros elmeállapot alapján) miatti felmentés.
Néhány nappal a tanácskozás kezdete után az esküdtek közölték, hogy nem tudnak egyhangú döntésre jutni. Másodjára a bíró felhívta őket, hogy vizsgálják felül saját álláspontjukat is a lelkiismereti meggyőződés feladása nélkül (ezt a felhívást nevezik Rodriguez charge-nak). Az esküdtszék elöljárója jelezte, hogy mindössze egyetlen esküdt hiányzik az egyhangú döntéshez, mert nem követi megfelelően az ésszerű kétségre (reasonable doubt) vonatkozó bírói utasítást.
A védelem szerint a másik 11 esküdt Clancy felmentése mellett döntött. A bíró az esküdteket külön is meghallgatta, de mindhiába.
A bíróság végül mistrialt, vagyis eredménytelen tárgyalást hirdetett ki. Az ügy következő tárgyalását 2026. szeptember 29-re tűzték ki. Az ügyészség egyelőre még nem döntötte el, hogy kérik-e a per megismétlését.
