A Morrison’s 2 nevű szórakozóhelyen november 29-én, szombat este fél 11 körül egy 25 éves férfit megütöttek. A sértett orrtörést, majd elestében gerinctörést szenvedett el. A rendőrök rövid időn belül elfogták a feltételezett elkövetőt, egy 28 éves férfit, akit halált okozó testi sértéssel gyanúsítanak. A gyanúsított beismerő vallomást tett. A szórakozóhely későbbi közleményében azt írta: az elkövető ütésére az áldozat tompítás nélkül esett el, ami végül a halálos fejsérüléshez vezetett.
Miskolcon ugyanazon az estén, valamivel 22 óra után érkezett lakossági bejelentés arról, hogy a Feszty Árpád úton egy ember fekszik az úttesten. A helyszínre érkező rendőrök már csak holttestet találták, a férfin pedig friss sérülések nyomai látszódtak. A környék átvizsgálása nem tartott sokáig: néhány száz méterre egy 19 éves fiatalra bukkantak, aki igazoltatáskor elismerte, hogy ő bántalmazta az 59 éves áldozatot. A kihallgatáson elmondta, hogy ismerősével italoztak, majd vitába keveredtek, amely tettlegességig fajult. A miskolci rendőrség emberölés megalapozott gyanúja miatt indított eljárást, és a 19 éves férfit őrizetbe vették.
Mindkét ügy nyomozása folyamatban van, így a tényállások még elég ködösek, nem tekinthetők véglegesnek. Azonban elvonatkoztatva a részletek bizonytalanságától, már most látszik, hogy a két eset kapcsán a hatóságok egészen eltérő bűncselekményi kategóriák felé indultak el: az egyikben halált okozó testi sértés, a másikban emberölés gyanúja merült fel. Adódik a kérdés: miért pont ezek, és mitől lesz az egyik cselekmény az egyik, a másik pedig a másik?
Vegyes érzések
A büntetőjog szerint valaki halálának okozása nem jelenti automatikusan azt, hogy emberölés történt. Az emberölést más, halálos eredményt tartalmazó bűncselekményektől – így például a halált okozó testi sértéstől – általában az elkövetőknek a cselekményhez és a halálhoz mint eredményhez való szubjektív viszonyulása alapján lehet elhatárolni: ezt nevezik bűnösségnek. A bűnösségen belül lehet szó szándékosságról vagy gondatlanságról.
* cselekményének következményeit kívánja (súlyosabb egyenes szándék), vagy
* e következményekbe belenyugszik (enyhébb eshetőleges szándék).
A szándékosság főszabályához képest a törvény kivételesen a gondatlan elkövetést is büntetni rendelheti, ha ezt a cselekmény jellege és súlyossága indokolja:
* gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (súlyosabb tudatos gondatlanság), vagy
* cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (enyhébb hanyag gondatlanság).