A 8 éves miniszterelnöki korlát megfogalmazása politikailag észszerűtlen, szakmailag túl sok sebből vérzik
A friss Közlönyben átnéztem, hogyan indította be jogalkotási ciklusát az új kormányzó párt és milyen kockázatokat rejthet egy rossz javaslat.
A friss Közlönyben átnéztem, hogyan indította be jogalkotási ciklusát az új kormányzó párt és milyen kockázatokat rejthet egy rossz javaslat.
A rendszerváltás nyitányát egyelőre az elszámoltatás húsba vágó büntetőjogi körvonalai és kisstílű jogi bokszmeccsek ugyanúgy övezik. De ki tehet róla, hogy nehéz értelmezni a szabályokat, és hány év szabadságvesztés jár mekkora összegek hűtlen kezeléséért?
Közeleg május 20, vagyis az SZJA-bevallás határideje. Hasznos információk magánszemélyek számára a friss Közlönyben.
Mivel a választók többsége kétharmadra ismét kétharmados felhatalmazással kontrázott rá, így minden adott a korábbi rendszer lecseréléséhez. Helyette olyan berendezkedés épülhet, amely képes önmagát is korlátozva túlélni a mindenkori többséget. Ehhez viszont rengeteg szempontot kell megfelelően mérlegelnie egy még nagyon fiatal politikai formációnak és a társadalomnak is.
Az idei országgyűlési választások tétje óriási, és végső soron nem csak a politikusok és a lebonyolításban hivatalosan résztvevők, de az egyszerű polgárok cselekvési hajlandóságán is rengeteg múlhat.
A Tisza választási kifogások dömpingjével igyekszik felvenni a harcot a végtelen pénzből működő állami propagandával szemben. Számos dobással egészen az Alkotmánybíróságig terjedt a jogorvoslati láncreakció, érdemi következményeknek azonban híre-hamva sincs. Fordulat a választásokig sem várható, de történt néhány lépés, amire érdemes figyelni.
A választások előtti egyik utolsó Közlönyben a Tisza-program legfontosabb jogi vállalásait veszem sorra. Van esély a jogállamiság visszaállítására?
Aki akkugyár közelében él, és nem érné be a kormányinfón elhangzó magyarázatokkal, annak az e heti Közlönyben sorra veszem a károkozások jogi megítélését, és a jogvédelem lehetséges eszközeit.
A hatalom a szolidaritási hozzájárulásról szóló rendeletében leszögezi: az általa írott jog és végrehajtása tökéletes, jogorvoslatra tehát nincs szükség. Az Alkotmánybíróság még visszafoghatná, de az ellenkezőjét teszi.
A rendőrség ugyan tagadja, hogy bárkit igazoltattak volna, valahogy mégis bűnügyi adatokat közölt a kormánypárti sajtó, miután Lázár Jánost roma tüntetők fogadták január végén Gyöngyösön. Mindez komoly adatvédelmi, és akár büntetőjogi kérdéseket vet fel. A jogállam közben a sarokban sír.
Miközben Donald Trump leginkább gyújtósnak használja a nemzetközi szerződéseket az Ovális Iroda kandallójához, egyre inkább érezhetjük úgy, hogy lejárt lemezzé züllött a nemzetközi jog. Azok előtt, akik még hinnének a globális lelkiismeretben, ott lebeg a kérdés: mennyi idealizmust tűr meg egy végletesen realista világ?
A Tisza által elcsent Fideszes kampányszlogen esete jól mutatja, hogy a védjegyek a formális jogi védelem mellett képesek lehetnek akár gerillamarketinggel egybekötött politikai bosszantásra is.
Orbán Viktor szerint újra és újra fel kell tenni a kérdést, hogy a közjogi rendszer jó-e úgy, ahogy van. Jó-e a mostani kormányforma, vagy esetleg át kellene-e térni elnöki rendszerre? Esetleg valami unortodox hungarikum berendezkedést kellene kialakítani, mint például a horthynosztalgikus kormányzóság?
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen történt szexuális erőszak ügyében nemrég született felmentő ítélet újra fontos kérdést vetett fel. Szexuális bűncselekményeknél a büntetőjogi felelősség továbbra is csak a kényszerhez köthető-e, vagy indokolt lenne egy, már a beleegyezés hiányára épülő tényállási megoldás? Az e heti Közlönyben annak járok utána, hogy milyen módon lehet bevezetni az utóbbi szabályozást, amit nővédő csoportok szorgalmaznak.
Az ország két, sok szempontból különböző helyszínén – a budapesti körúton és Miskolc külvárosában – szinte egy időben történt két olyan erőszakos incidens, amelyek végül halállal végződtek. Közös pont a tragikus eredmény, a jogi megítélés azonban gyökeresen eltérő.
A Tisza Világ applikációból kikerült személyes adatok gátlástalan kormányzati kampánystratégia eszközévé váltak, a helyzet pedig a megtépázott magyar jogállamot sem kíméli. A hatalom a zűrzavar uralásával igyekszik kontrollálni az eseményeket, de kérdéses, valójában ki irányít.
A tervek szerint 2026. január 1-jétől Magyarországon bárki online beülhet bírósági tárgyalásokra. Az innováció egyszerre ígér átláthatóságot és teremt komoly adatvédelmi és működési kockázatokat, ráadásul a bírósági munka eddig meglehetősen zárt – és ebből fakadóan méltóságteljes – világát a közösségi média reflektorfényébe helyezheti.
Orbán Viktor 200 ezer magyar megszületését tulajdonítja magának és a kormányának, de a magyar családtámogatási rendszer mélyében súlyos jogi és szociológiai ellentmondások húzódnak meg.
Ahány bank, annyi vélemény: az Otthon Start program szereplői változatosan értelmezik, mi történne, ha csökkenne vagy megszűnne az állami kamattámogatás. Kérdésünket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hárította, a kormány mélyen hallgat, a bizonytalanság pedig az adósoké.
Kétes statisztikák ellenére a közvélemény felháborodásán szörföző politikusok körében épp igazi slágertéma a szexuális bűnözők gyógyszeres kezelése. Lázár János Kocsis Mátéval közösen tervezett friss törvényjavaslata egyenesen arról árulkodik, hogy kormánypárti politikusok is készek támogatni új szankciók bevezetését.