Valami nyugtalanító történt az elmúlt napokban. Nem az, hogy vita alakult ki Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal új elnöke körül. Inkább az a sebesség volt feltűnő, amellyel a vita ítéletté, az ítélet pedig politikai kiközösítéssé vált. Mintha egyetlen kinevezésből máris eldönthető lenne, lesz-e valódi elszámoltatás, sőt sikerül-e maga a rendszerváltás.
Magyarország szélsőségesen megosztott ország. A politikatudomány ezt affektív polarizációnak nevezi:
amikor már nem egyszerűen mást gondolunk a másik táborról, hanem érzelmileg is elutasítjuk a tagjait.
Az Orbán-rezsim tizenhat éven át tudatosan táplálta ezt a magatartást, sőt maga irányította a folyamatot. A saját tábort a nemzettel azonosította, az ellenfeleit pedig újra és újra a nemzeten kívülre tolta. Mi vagyunk a hazafiak, tehát aki nincs velünk, az legalábbis gyanús, de leginkább hazaáruló. Ez a logika mára nemcsak a politikába, hanem a hétköznapi gondolkodásba is beszivárgott.
