2026-ban tényleg egy kézmosáson múlik, hogy ki kap el életveszélyes kórházi fertőzést? – kifaggattuk a népegészségügyi központ szakértőjét

Van, hogy minden szükséges tíz alkalomból csak négyszer fertőtlenítik kezüket megfelelően az egészségügyi dolgozók – idézte a WHO nemzetközi adatait Hajdu Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály munkatársa a HVG-nek adott interjúban. Arról azonban szó sincs, hogy kizárólag az ápolókat, orvosokat kellene felelőssé tenni a kórházi fertőzésekért, amiknek részletes adatait most kezdte el nyilvánossá tenni a kormányzat. Interjú halálozási arányról, a fertőzések fajtáiról, a statisztikai bonyodalmakról, okokról, megelőzési módszerekről és olykor tragédiához vezető tévhitekről.

Milyen fertőzéstípusok fordulnak elő leggyakrabban a kórházakban? 

Vannak úgynevezett kiemelt jelentőségű, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, amelyekről az NNGYK célzottan és folyamatosan gyűjt adatokat, ez a Clostridioides difficile okozta infekció (CDI, vizes hasmenéssel járó vastagbélgyulladás), a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések és a véráramfertőzések. Szintén folyamatos az adatgyűjtés az egészségügyi ellátással összefüggő járványokra nézve. Fontos megjegyezni, hogy ezeken kívül más típusú egészségügyi ellátásokkal összefüggő fertőzésekre vonatkozó folyamatos adatszolgáltatásra a kórházakban egyszerűen nincs kapacitás. Ezért a többi fertőzéstípus gyakoriságát egy keresztmetszeti vizsgálaton át mérjük fel 5 évente (ez a pont-prevalencia vizsgálat). Ez alapján a leggyakoribb a tüdőgyulladás, a műtéti sebfertőzés és a húgyúti fertőzés. Az, hogy az adott kórházban melyik fertőzés gyakoribb, függ az intézmény betegellátási profiljától is. 

Hozzászólások