#kórházi fertőzés

2026-ban tényleg egy kézmosáson múlik, hogy ki kap el életveszélyes kórházi fertőzést? – kifaggattuk a népegészségügyi központ szakértőjét

Van, hogy minden szükséges tíz alkalomból csak négyszer fertőtlenítik kezüket megfelelően az egészségügyi dolgozók – idézte a WHO nemzetközi adatait Hajdu Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály munkatársa a HVG-nek adott interjúban. Arról azonban szó sincs, hogy kizárólag az ápolókat, orvosokat kellene felelőssé tenni a kórházi fertőzésekért, amiknek részletes adatait most kezdte el nyilvánossá tenni a kormányzat. Interjú halálozási arányról, a fertőzések fajtáiról, a statisztikai bonyodalmakról, okokról, megelőzési módszerekről és olykor tragédiához vezető tévhitekről.

hvg360
Csendes-Erdei Emese

Ijesztő, de megéri – miért nem jó, ha egyből a lakosságot sokkolják a kórházi fertőzési adatokkal?

Alig két hónapja maradt az Egészségügyi Minisztériumnak arra, hogy nyilvánosságra hozza az eddig részben elrejtett kórházi fertőzések adatait. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakember a fokozatos bevezetés híve, azt is elmondta, miért kellene időt adni az intézményeknek a szó szerint értendő megtisztulásra. Miért nem jó, ha egyből a lakosságot sokkolják az adatokkal? Mennyivel kevesebb kézfertőtlenítő fogy itthon, mint a nemzetközi átlag?

hvg360
Fetter Dóra

Magyar Péter a székesfehérvári kórháznál: Egyetlen vezető politikus sem járt a szülészeten, amióta fertőzött a víz, az államtitkár pedig nyaral

A Tisza Párt elnökének azt mondták a kórházban, hogy péntekig még próbálkoznak a vezetékek éjszakai fertőtlenítésével, de ha ez nem sikerül, huzamosabb időre átállnak arra, hogy csapvizet csak felnőttek tisztálkodására használják. A kórház igazgatója szerint a szülőszobai incidens során egy műtős ment be vízvezetéket szerelni.

Itthon
hvg.hu

A műtét csak a jéghegy csúcsa, a gond, hogy utána sokszor alig tudunk a betegekről valamit

Világszerte kihívásokat okoz, hogy a komolyabb műtéteken átesett páciensek szervezete összeomolhat, viszonylag sokan halnak meg az operációt követő 30 napon belül. Ezek a halálesetek javarészt megelőzhetők lennének, mert sohasem váratlanul történnek, ám egyszerűen nincs elég kórházi dolgozó ahhoz, hogy észlelhessék a figyelmeztető jeleket, ami szintén nem csak a magyar egészségügy problémája. A megoldást az újgenerációs betegmonitorozó eszközök jelenthetik, ám kérdés, mely intézménynek lesz rájuk pénze.

Vállalkozás
Tiszai Balázs