Idén 14. alkalommal bocsátjuk közre a gimnáziumok rangsorát, amelyet ezúttal több, az elmúlt évben már megkezdett módosítással készítettünk el. E változásokat az érintett iskolai szereplők képviselői és szakértők véleménye, javaslatai figyelembevételével vezetjük be. A tavalyi kiadványban már láthatták, hogy mely területeken igyekszünk pontosítani a rangsort: a természettudományos oktatás eredményességének beemelésével – ez új rangsorolási mutató –, és a rangsorolási technika finomításával, amelyről részletesebben szólunk majd.
Mindezek alapján a rangsorolás az alábbiak szerint történik:
Nyolc mutatót használunk, amelyek az Oktatási Hivatal három kutatói adatbázisából származnak.
- A 10. évfolyamos tanulók 2025. évi országos kompetenciaméréséből a matematika (1), a szövegértés (2) és a természettudomány (3) területein elért iskolai (többfunkciós intézményeknél gimnáziumi telephelyi) átlagpontszámok;
- A 2025. év tavaszi érettségi vizsgák, és az akkor bizonyítványba vagy tanúsítványba bekerült korábbi érettségi eredmények közül a négy kötelező tantárgy: a matematika (4), a magyar nyelv és irodalom (5), a történelem (6) és az idegen nyelvek (7) iskolai, súlyozott átlagértékei, százalékban;
- A nappali felsőoktatásba bejutottak iskolai átlagpontszám (8).
A mutatók körének kibővítése a természettudományos kompetenciamérési eredményekkel a rangsornak azt a gyengeségét hivatott valamiképp korrigálni, hogy ez a tanulmányi terület eddig teljesen hiányzott a rangsorolási kritériumok közül. Az új mutató nemcsak azért fontos, mert a természettudományos ismeretek jelentősége napjainkban egyre nagyobb, hanem azért is, mert nélkülözése hátrányosan érintette azokat az iskolákat, amelyekben ezek tanítása magas színvonalú. Azért a kompetenciamérés eredményét használjuk, mert más összehasonlítható adat nincsen. A természettudományos tantárgyakból letett érettségik aránya igen alacsony, és nincs egyetlen olyan tárgy sem, amely e témakörben minden iskolában előfordul.
Valamennyi érettségi eredmény iskolai (telephelyi) átlagértékét úgy számítjuk ki, hogy a középszintű vizsgaeredményeket 66,7, az emelt szintűeket 100%-ban, a letett és korábbi, beírt/tanúsítvánnyal ellátott vizsgák számával súlyozva vesszük figyelembe, alkalmazkodva a felsőoktatási felvételi rendszerhez. (Ez tehát szintén újdonság, mivel az elmúlt években – a szintén a felsőoktatás akkori elvárásaihoz igazodó – középszintű vizsgaeredményeket 100%-ban, az emelteket pedig plusz 50 ponttal megemelve számítottuk).
Az idegen nyelvi érettségi eredményeket az adott iskolában leggyakrabban választott, maximum három nyelv súlyozott átlagaként számítjuk; két egyforma gyakoriságú eredmény közül a jobbikat vesszük figyelembe.
Van néhány technikai eljárás, amelyeket – hasonlóan a korábbi évekhez – alkalmaznunk kell az Európai Unió személyiségi jogokat védő jogszabálya (GDPR) miatt. Így az érettségi vizsgáknál az öt vizsgánál kevesebb megadott érték (<5) esetén 2,5 értékkel számolunk, ami némiképp befolyásolja az eredményt. Szerencsére ez döntően csak az idegen nyelvi érettségi, ezen belül is a harmadik nyelv esetében fordul elő, így torzító hatása minimális. A másik kényszerűen alkalmazott technikai korrekció a felsőoktatási felvételi pontszámoknál fordul elő, ahol az ötnél kevesebb bejutó tanulót tartalmazó adatbázisban az iskolai átlagpontszám ±15 pontos tartományban jelenik meg. Itt a pontszám középértékét vesszük figyelembe, amely főképp a ritka egyetemi szakok, másfelől a kis gimnáziumok esetében okozhat némi torzító hatást.
A felsőfokú oktatásba bejutás eredményességét jelző mutatóval kapcsolatban meg kell említeni, hogy a többfunkciós iskolák nem gimnáziumi tagozatairól felvettek adatait is magában foglalja (telephelyi adat nem áll rendelkezésre). Emiatt ezekben az iskolákban az átlagpontszám eltérhet a csak gimnáziumokból felvettek átlagos értékétől; a gyakorlati tapasztalatok szerint alacsonyabb lehet.
Szólni kell egy további olyan tényezőről, ami külső okból érint egyes rangsorhelyeket. A magyar és a német kormány közt kötött egyik korábbi egyezmény értelmében néhány hazai iskolában a német szabályok szerint letett érettségi vizsgát emelt szintű (az egyezményben foglaltak szerint százalékosan átszámított) magyar érettséginek ismerik el matematikából, fizikából, történelemből, angolból és németből. Az ilyen jogosítvánnyal bíró iskolák: a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja és tagintézményei (a kecskeméti Mercedes- és a debreceni BMW-iskola), a győri Audi Hungaria Iskolaközpont és a fővárosi Thomas Mann Gimnázium érettségi helyezéseit a fentiek értelmében kell kezelni.
A rangsorolás legjelentősebb újítása, amelyet ettől az évtől kezdve alkalmazni kívánunk, az a végső rangsorszámok létrehozásának módszere. Eddig, 13 éven át, a rangsor a hét mutató rangszámainak egyszerű számtani átlagaként jött létre (azaz: a rangszámok összegét elosztottuk héttel). Az elmúlt évben kísérletképpen készítettünk egy rangsort az egyes mutatókban elért pontszámok, illetve százalékos értékek összegének rangsorba helyezésével. Ahhoz persze, hogy a mutatók egyforma nagyságrenddel szerepeljenek, át kellett azokat alakítani. Így – figyelembe véve a mutatók szórását is – a kompetenciamérés, amely elvben maximum 2000 pontot érhet el, 1-es súllyal, az érettségi, ahol maximum 100%-ot, 40 súllyal, a felvételi pontszám pedig (ami maximum 500 lehet) 5-ös súllyal szerepel az össz-pontszámban. (Mivel ez minden iskolában azonos módon történik, nem befolyásolja a köztük lévő különbségeket).
Belátható, hogy az így létrejött rangsorszámok nemcsak a rangsor helyét, hanem az adott helyen elért teljesítmény nagyságát is pontosabban fejezik ki, mint a korábbi módszerrel számított rangsorszámok. Ez az eljárás tehát finomítja a rangsorolást, egyúttal némiképp befolyásolja rangsorunknak azt a korlátját is, hogy (a mutatók egymástól való függése miatt) pici, nem érdemi különbségek is nagyobb rangsorszámbeli eltérést okozhatnak. Mindez azokat az iskolákat hozza előnyösebb helyzetbe, ahol a nyolc vizsgált területen kiegyensúlyozott, magas színvonalú munka folyik.
Hagyományainkhoz hűen idén is közlünk számos részrangsort. Az iskolafenntartók szerinti, azaz állami-önkormányzati (1), egyházi (2), alapítványi és magániskolai (3), valamint gyakorlóiskolai (4) rangsorban a korábbi évekhez képest eltér az, hogy az utóbbiak között már nemcsak egyetemi gyakorlóiskolák vannak, hanem KEKVA- vagy más alapítványi és magánfenntartók gyakorló funkciót ellátó intézményei is.
Közlünk adatokat a gimnáziumok egyik fontos funkcióját, a tehetségfejlesztést képviselő Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV) eredményességéről is; ezeket a rangsorokat az adott iskolából a 2026. év tavaszi versenyeinek döntőjébe bejutott tanulók száma alapján készítettük. A két tanítási nyelvű iskolák érettségi eredményein alapuló rész-rangsora az idegennyelv-oktatásban létrejöttükkor kiemelkedő intézmények, illetve ezek részegységei ma jellemző színvonaláról adnak képet.
Továbbra is csak a „top 100” gimnáziumról szóló cikkekben szerepel a külföldi felsőoktatásba bejutott tanulók száma, mivel erről nincs országos adatgyűjtés.
Ebben az évben tehát nemcsak az iskolákban az adott időszakban elért konkrét eredmények, hanem a fentiekben bemutatott változások is kihatással lehetnek a rangsorban elért pozíciókra. Ezért szakmabeli és civil olvasóinkat egyaránt óvjuk attól, hogy nagy jelentőséget tulajdonítsanak az előző évhez képest látott változásnak, bármilyen irányban látható is ez. Mint minden évben, most is hangsúlyozzuk: az oktatás eredményessége számos olyan minőségi tényezőtől függ, amelyeket nem tudunk számokba foglalni, kategóriáit rangsorolni. Ezért javasoljuk, hogy a jövőre középiskolát választó családok a döntéseiket – éppúgy, mint a gimnáziumok munkája iránt érdeklődő olvasók, érintett iskolavezetők, fenntartók ítéleteit – ne csupán e rangsorra alapozzák, hanem kiadványunk cikkeire is, ami mellett minél több, az iskolákról rendelkezésre álló írott, látható és/vagy szóbeli információt is igyekezzenek szerezni.
Változások az előző évi rangsorhoz képest
Az előző évi rangsor készítéséhez képest két nagyobb változás történt:
(1) a mutatók közé nyolcadikként bekerült az országos természettudományos kompetenciamérés iskolai átlagértéke,
(2) a fő rangsort nem a mutatók rangsorértékeinek egyszerű számtani átlagolásával (summa7/7), hanem azok – azonos súllyal szereplővé történő átalakítását követő – pontszámainak összege alapján képeztük, így, a teljesítmények valós értékeinek megtartása révén az értékelés finomításával hoztuk létre.
Mivel ez elég jelentős változás, fontosnak tartjuk bemutatni, hogy a változások hogyan hatottak az előzőekben rögzített rangsorokra. Négy gimnáziumban ugyanaz lenne az eredmény (Eötvös Gimnázium, Budapest; Toldy Gimnázium, Budapest; ELTE Apáczai Gimnázium, Budapest és Vetési Albert Gimnázium, Veszprém), és további 23 iskolában csak 1-3 rangszámkülönbség van.
