Napi három és fél órát sem dolgozik egy magyar? Majdnem minden ember saját lakásban él? Igen, ha elég rosszul olvassuk a statisztikát és nem nézünk a számok mögé.
Tudják, mi az a gazdasági statisztikákból kiszedett mondat, amivel garantáltan ki lehet akasztani minden negyven év alatti olvasót, de még az idősebbek közül is sokakat? „Ma Magyarországon az emberek 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él.”
Máris tömegével érkezhetnek a kommentek, hogy ez a szemét firkász már megint mit hazudik össze, az országunk egyik legnagyobb baja épp az, hogy mennyire sokan szenvednek a lakbér kifizetésével. A gond az, hogy ha szigorúan nézzük, akkor a fenti állítás igaz – csak épp teljesen eltakarja a helyzetet, ami egész városoknak és teljes korosztályoknak jelent hatalmas problémát. Lépjünk ezen a ponton picit vissza, és kezdjünk pár fokkal lazább statisztikával, hogy lássuk, mennyire félrevezető lehet néhány nulla.
Azt mindenki tudja, hogy az egymástól nagyon eltérő értékek torzíthatnak – lásd még: Mészáros Lőrincnek és nekem az átlagos vagyonunk 850 milliárd forint. Ebből nála van 1700 milliárd, nálam 0 milliárd.
Az is viszonylag közismert, hogy az átlagkereset miért magasabb, mint a medián kereset (a magas értékek nagyon felfelé viszik), de egészen izgalmas helyzetek állhatnak akkor elő, ha nagyon sokaknál nulla érték szerepel egy-egy adatsorban.
Itt van például a KSH-nak időmérlege, amelyben szép részletesen lebontják, hogy a több, mint hétezer megkérdezett percről percre mivel tölti az idejét. Nemrégiben írtam erről pár nagyobb cikket. Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy ne hagyjam az olvasókat elveszni a feltűnően kicsi értékek között. Mutatok néhány példát.
Kijött például az, hogy egy átlagos magyar egy átlagos napján 3 óra 27 percet dolgozik. Ez ugye egyértelműen irreális, valójában viszont arról van szó, hogy a statisztikában szereplő emberek 51,7 százalékánál a munkával töltött idő egész pontosan 0 perc (mert mondjuk tanulnak vagy idősek). Az arányokkal számolgatva tehát ki lehet hozni azt, hogy aki nullánál több időt dolgozik naponta, annál napi átlag 429 perc jön ki, vagyis kicsit több, mint hét óra.
Ez még mindig kevésnek is hangozhat, amire újabb nullás tétel ad választ: a legtöbben egy hétből két napot nulla munkamennyiséggel töltünk, de még a pechesebbeknek is jut legalább egy nap a hétből, amikor nem dolgoznak. Ha így számolunk tovább, akkor
kijön egy hétre túlórázásokkal együtt az átlag 50 óra munka – ez már már egész ijesztően sok, cserébe sajnos reális szám.
És ez még mindig csak egy olyan szám, ahol a megkérdezettek felénél volt nulla érték. Kijött például az is, hogy a tanulásra fordított idő napi átlag 24 perc, ami teljesen értelmezhetetlen volna, ha nem tudnánk, hogy a megkérdezettek 90,9 százaléka számára ez az érték nulla. A többi 9,1 százaléknál 264 perc a napi átlag, ezt már elfogadhatjuk valósnak.
Más példánál hiába az jött ki, hogy országos átlagban napi 16 percet olvasunk és 10-et sportolunk, valójában annyira kevesen csinálják ezt (20,2, valamint 12,2 százalék), hogy az ő átlagos 79, illetve 82 percnyi olvasás- és sportidejüket a sok-sok nulla lehúzza. Ettől persze ez a szám még rossz, csak nem az idő, hanem az ilyen tevékenységgel foglalkozók aránya miatt.
Az pedig konkrétan téves irányba vinne el, ha a nyers szám alapján azt állítanánk, hogy a magyarok 3 perccel kevesebbet foglalkoznak a gyerekeikkel, mint a tizenöt évvel ezelőtti kutatásban: valójában 7 perccel többet, csak most kevesebbeknek van kisgyereke, mint a legutóbbi felmérés idején volt.
Ugyanezeket a számokat végig lehet nézni a KSH-statisztika sok-sok más részén is. A leggyakoribb tevékenységek témájánál kiszámoltam például, mi jönne ki, ha leszűröm csak az azokkal foglalkozókra, de vannak kisebb, 1-2 perces tételek is. Például átlagosan 1 perc jön ki napi moziba járásra, 2 perc vallási tevékenységekre: itt az elsöprő többségnél egy-egy napon nulla az érték – és még azoknál is, akik szoktak ilyennel foglalkozni, szintén csak néha van nullától eltérő szám.
A Prémium hírleveleket teljes egészében a hvg360-on tudod olvasni. Összesen több, mint 10 levelünk van, ezek közül te választhatod ki, mi érdekel igazán. Szerzőink között találod a HVG újságíróit és szakmájukban kiemelkedő partnereinket. A levelekre itt tudsz feliratkozni, és ezen a linken tudsz bővebben tájékozódni.
