Le kell állítani gyárépítéseket, ha nem jöhetnek vendégmunkások? Nincs annyi magyar, akiket még be lehetne hívni munkába elég jó fizetésekkel? Hol van még tartalék? Érdemes egy kicsit indulatok nélkül megnézni, mit mutatnak a számok.
Értelmetlen felhígításnak tűnik a vb létszámbővítése, főleg úgy, hogy a 12 csoport közül nyolcból még a harmadik helyezett is továbbjut. De hogy tényleg rossz-e ez, azt néhány korábbi létszámbővítés és furcsa lebonyolítás példáján érdemes megnézni.
Óriási törvényhozási rohamot ígérnek erre a nyárra a parlamentben, sok rekord dőlhet meg. Volt már olyan, hogy az új képviselők szinte semmi nyári szünetet nem kaptak, de olyan is akadt, amikor napkeltéig tartották őket az ülésteremben.
Izgalmas kísérlet végignézni egy 2010-es bevásárlólistán.
Olyan helyeken sikerült a Tiszának a Fideszbe belemarnia, ahol 1998 óta senkinek nem jött össze. A nagy kérdés az, tartós-e ez az állapot. Grafikonokon mutatom, hogyan vesztette el a Fidesz a legstabilabb bázisait és hogyan tűnt el azokról a helyekről, ahol korábban is necces volt a sikere.
Tudták, hogy voltak körzetek, ahol a Fidesz 25 százalékot sem ért el? Hogy már a legszegényebb helyeken is egálban van a Tisza Párt a Fidesszel? Hogy mennyire sokat köszönhet a Tisza az ország közepének? És hogy amit a Fidesz bemutatott, az még mindig nem a valaha volt legnagyobb visszaesés?
Még egyetlen választást megelőző évben sem romlott annyi fontos gazdasági mutató egyszerre, mint tavaly. Ez sorsdöntő lehet, hiszen az emberek nagy többsége már 2025-ben eldöntötte, kire fog most szavazni.
Éveken át kisebbnek tűnt az infláció azzal, ahogy a rezsit számolták, tavaly óta viszont pont magasabbnak látszik emiatt a módszertan miatt. Az előző benzinárstopnak pedig hatalmas szerepe volt abban, hogy miután kivezették, hosszú időre brutálisan nőtt az inflációnk.
Tényleg csökken a születések száma, de máshol még jobban, és egyébként is, nálunk nincsenek bevándorlók – így csomagolja be a kormánykommunikáció a híreket. Érdemes megnézni, mi igaz az egyes állításokból, és mi nem.
Újra van magyar régió az EU tíz legszegényebbje között. Négy régió a legszegényebb húszban szerepel, és újra van régiónk az uniós GDP-szint fele alatt. Budapest eközben közelít a tíz legvagyonosabb terület közé.
Eddig mindössze két olyan parlamenti ciklus volt, amikor a mostaninál is gyengébben teljesített a magyar gazdaság. Mindkettőnek a végén úgy bukott meg az akkori kormány, hogy az ellenzéke kétharmadot szerzett.
Izgalmas reggelre készülhetünk április 8-án: kiderül, mit tett hozzá az inflációhoz a hideg. A statisztikába alapesetben nem ilyenkor kellene bekerülnie ennek az adatnak, de egy módszertani furcsaság miatt valószínűleg mégis ekkor fog.
Pár éve még az volt az ígéret, hogy 2026-ban robogni fog a már 2024-2025-ben szélsebes tempóra kapcsolt magyar gazdaság. Aztán fokozatosan lett egyre óvatosabb a jóslat – ahogyan az már négy éve minden egyes évben történik.
Aki már novemberben elkészült a bevásárlással karácsonyra, az ügyes, de nem volt egyedül: egyre többen próbálkoznak korán beszerezni az ajándékokat. Az is sok mindent elárul rólunk, minek a forgalma ugrik meg leginkább az ünnepek alatt.
Többen bringáznak rendszeresen a fővárosban, mint eddig bármikor – ezt a statisztikát sikerült úgy kicsavarni, hogy az autólobbi szerint fölöslegesek a kerékpáros fejlesztések. A friss közlekedési adatokból az is kiderül, hogy hiába terjedt el a home office, soha nem vitte el még ennyi idejét a magyaroknak a közlekedés.
Jókora áremelkedést láttunk az elmúlt egy évben, viszont hacsak nem történik valami nagyon nagy meglepetés, akkor hamarosan sokkal szebbek lesznek a számok. A részletekből kiderül, hogy ehhez néhány ár- és adóemelés elhalasztása, valamint a világpiac szerencsés helyzete is kell, és a nehézségeknek sincs még vége.
Egy tökéletes szakmaisággal elkészített statisztikát is csúnyán félre lehet érteni, ha nem elég jól magyarázzák el, miről szól pontosan. Álljon itt ennek néhány nagyon különleges, első ránézésre kimondottan félrevezető példája!
Egy kis pihenéshez mindenkinek joga van, pláne ha a nyáron nem használta el az összes nap szabadságát. Az nem lepett meg, hogy Európában melyik országokban vehetik ki a legtöbb napot az emberek, a globális lista első két helyezettje annál váratlanabbul ért.
Ismert nemzeti legendánk, hogy hasonló méretű országokhoz képest kiugróan sok Nobel-díjas született Magyarországon. Ehhez azt is hozzá szokás tenni, hogy közülük feltűnően sokan hagyták el az országot. Tanulságos megnézni, mi a helyzet nálunk és a környék országaiban – sokat megtudunk belőle egész Közép-Európáról.
Mostanra készült el a statisztika arról, hogy melyik városban hányan éltek idén az év elején. Érdekes dolgokat láthatunk, ha ezt a népszámlálás számai mellé tesszük: két és negyed év alatt is nagyon komoly változások történtek szerte az országban.
