Harmadára lehet csökkenteni a menetidőt. Ahol most háromnegyed órát kell vonatozni, ott negyedóra is elég lesz. Ezért fontos a befejezés előtt álló Semmering-bázisalagút az osztrák Alpokban. A félórás megtakarítás persze nemcsak a hegyen átkelőket érinti, hanem a forgalmas Bécs-Graz szakasz egészén hoz érzékelhető javulást.
Az alagút nem rekorder ugyan, de 27,3 kilométeres, amivel a világ leghosszabbjai között nagyjából a második tíz közé kerül. Összehasonlításul: a leghosszabb vasúti alagút szintén a több helyen átfúrt Alpokban található: az 57,1 kilométeres, 2016 óta üzemelő svájci Gotthard-bázisalagút. Hamarosan egy másik svájci létesítmény lesz a csúcstartó: a most épülő 64 kilométeres Brenner-bázisalagút. Az 1994 óta használt, 49,9 kilométeres Csatorna-alagút Franciaország és Anglia között most a negyedik leghosszabb.
De megéri-e félórányi megtakarítás miatt átfúrni a hegyet? Ez még a tehetős Ausztriában sem volt magától értetődő. A régi, a szó szoros értelmében műemlék, a hegyoldalban kanyargó Semmering-vasút mellett (erre vonatkozik a mostani háromnegyed óra körüli menetidő) meg lehet tenni az utat a szépen kiépített S6-os autópályán (osztrák besorolás szerint gyorsforgalmi úton) is, mégpedig személyautóval akár 21 perc alatt is, ami alig több, mint a bázisalagútban tervezett menetidő.
Gloggnitz és Mürzzuschlag között az északabbra kanyargó kék vonal a régi vasút, délebbre (Fröschnitzgrabenen át) a Semmering-bázisalagút. A régi vasúttal részben párhuzamosan fut az S6 autópálya. A lila vonal a határ Stájerország és Alsó-Ausztria között
ÖBB
A kérdés nem költői: Ausztriában sok éven át kétséges volt, hogy az autópálya mellett belefogjanak-e a bázisalagút építésébe is. Mai szemmel azonban érthető, hogy végül nem terelték a forgalmat teljesen a közútra. Meglesz mindhárom lehetőség: az 1854 óta működő hegyi vasút (amelyet tervezője után Ghega-vasútként is említenek), az autópálya és az új alagút. Az alagút költsége 4,2 milliárd euró. 2012-ben kezdték építeni, a vonatok várhatóan 2029 végétől járnak benne, akár óránként 230 kilométeres sebességgel robogva.
Viadukt a műemléki Semmering-vasúton
Wikipedia / C.Stadler/Bwag / CC BY-SA 4.0
Az első jármű, amely végighajtott a teljes alagúton, egy hivatalos és ünnepélyes delegáció kis autóbusza volt idén májusban. Az alagút teljes átfúrása 2024 végén fejeződött be. Az alagútban most is kis elektromos járgányokkal és robogókkal lehet közlekedni – vagy gyalogosan. A leendő sínpárok mindkét oldalán kényelmes járdák húzódnak, ezekre lesz majd szükség akkor is, ha bármilyen okból az utasoknak el kell hagyniuk a vonatot. A síneket még nem fektették le.
Sín még nincs, járda már van
ÖBB
