Bár a közeljövőben várhatóan megszűnik az árrésstop, a kiskereskedelmi különadó és a plázastop azonban továbbra is súlyos terhet jelent az ágazatnak, a korlátozások következményeit pedig a vásárlók is megérzik – mondja Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) új főtitkára. (Frissítve.)
Magyar Péter miniszterelnök a költségvetés bemutatásakor bejelentette, hogy kivezetik az árrésstopot. Úgy tudjuk, a kereskedők és a termelők komoly nyomást gyakoroltak a kormányra ennek érdekében. Hogyan jutottunk el a kivezetésről szóló döntésig? (Frissítés: Az eredeti cikkben tévedésből januári kivezetés szerepelt, ezt pontosítottuk, mert egyelőre nincs konkrét időpontja az árrésstop kivezetésének. A tévedésért elnézést kérünk.)
Az alapvető élelmiszerek és drogériai termékek árának vagy árrésének szigorú korlátozása, ami veszteséges értékesítésre kényszeríti a kereskedőket, drasztikusan beavatkozik a kiskereskedelmi ár- és készletezési stratégiákba. A rendelkezés kárt okozott a magyar beszállítóknak és az egész agráriumnak, egyúttal jelentősen csökkenti a kiskereskedelem stressztűrő képességét, miközben alkalmatlan a beszerzési árak növekedésének tompítására, ráadásul az uniós joggal sem egyeztethető össze. A teljes ellátási lánc sérült.
Arra számítottunk, hogy a választások után azonnal kivezetik az árrésstopot, hiszen a piaci környezet tökéletesen alkalmas volt erre.
Amint felállt az új kormányzati struktúra, felvettük a kapcsolatot a döntéshozókkal. Személyesen egyeztettünk többek között Bóna Szabolcs és Kapitány István miniszterekkel, Fábián Ágnes és Búza László államtitkárokkal, valamint Kozák Tamás helyettes államtitkárral is. Ők kifejezetten nyitottak voltak, és nem találkoztunk olyan szakmai ellenérvvel, amely az intézkedés további fenntartását indokolta volna.
A szövetség üdvözli az árrésstop kivezetését, mert az egy lépés az ágazati verseny helyreállítása felé. Viszont a kiskereskedelmi különadó ezzel egyidejűleg bejelentett emelése pont az ellenkező irányba mutat.
Mégis még hónapokig érvényben maradt ez a szabály.
Az egyeztetéseket követően visszajelzést is megkaptuk, hogy a döntés előkészítéséhez már nincs szükség további adatokra vagy elemzésekre az OKSZ részéről. Így vártuk, mikor lesz döntés a kivezetésről, ami most megtörtént. Ez örömteli, ugyanakkor erre már jóval korábban szükség lett volna.
Az árrésstop kezdetben kétségtelenül csökkentette egyes termékek árát. Mit érzékelhet a vásárló nagy változás után?
A kezdeti árcsökkentő hatást mi sem vitattuk, hiszen az árrést 10 százalékra kellett csökkenteni adott termékkörökben. A probléma az, hogy egy átmenetinek szánt intézkedés tartós fenntartása már a kereskedőkön túl a beszállítókat és végső soron a vásárlókat is hátrányosan érinti. Az élelmiszereknél előírt tíz-, illetve a drogériatermékeknél alkalmazott tizenöt százalékos árréskorlát jelentősen szűkítette a kereskedők árazási és akciózási szabadságát. Ezekből az árrésekből sok esetben a működési költségeket sem lehet fedezni.
Ráadásul – noha kezdetben átmenetinek állították be a dolgot –, senki sem tudta, meddig marad érvényben a szabályozás, ami a fejlesztéseket és a hosszabb távú üzleti döntéseket is megnehezíti. A választékra is hatással van ez a szabály. Nemcsak arról van szó, hogy egyes termékek kikerülhetnek a boltokból, hanem arról is, hogy új termékek be sem kerülnek a kínálatba. A kereskedők számára ugyanis lényegében a beszerzési ár maradt az egyik legfontosabb mozgástér. Ez arra ösztönözheti őket, hogy olcsóbb beszerzési forrásokat keressenek, akár külföldön is, ami a magyar termelőknek és feldolgozóknak sem kedvez. Éppen ezért az árrésstop megszüntetését már nemcsak a kereskedők, hanem a feldolgozók és a termelői érdekképviseletek is támogatják.
Nem tart attól, hogy a láncok az árrésstop megszüntetése után megpróbálják visszanyerni az elmúlt időszak veszteségeit?
A bíróság egy hónapra elrendelte Orbán Áron letartóztatását, ott voltunk, amikor ezt követően rendőrautóban vitték el a Fővárosi Törvényszékről.
