„Ez a huszadik pár gumikesztyű, amit elhasználok” – ott voltunk az önkéntesek első napján a Dél-pesti Centrumkórház neurológiáján

Civil önkéntesek segítik az egészségügyi szakdolgozók munkáját hétfő óta a Dél-pesti Centrumkórházban. De miért megy el idegeneknek segíteni egy felsővezető, egy pék vagy egy épületgépész? Egyáltalán, mit tudnak tenni egészségügyi szakképzettség nélkül, és mi az első szabály, amit megtanítanak nekik? Riport a program első napjáról a betegágyak mellől.

„Már agyonhivogattak reggel a munkatársaim, megmondtam, hogy később kezdek” – mondja Gábor, egy nagy cég felsővezetője. Az ő hete nem a vállalatnál indult, hanem a Dél-pesti Centrumkórház neurológiai osztályán, önkéntes ápolóként.

Ez a huszadik pár gumikesztyű ma, amit elhasználok. Folyamatosan kezet mosok, kesztyűt veszek minden egyes beteg után, akihez hozzáérek, ez a forgatókönyv. Ezt nagyon belénk verték

– folytatja a férfi, akit a kórházban szintén önkénteskedő felesége vett rá arra, hogy csatlakozzon a feketeruhás ápolóként ismert Sándor Mária civil csapatához.

Sándor Mária a választások után hirdette meg „Én is veled táncolok” nevű, új mozgalmát, amelynek lényege, hogy civil önkénteseket képezzenek ki arra, hogy segíteni tudják az egészségügyi szakdolgozók munkáját.

Önkéntes ápolók Sándor Máriával a Dél-pesti Centrumkórházban
HVG / Reviczky Zsolt

„A program indulása előtt rengeteg támadást kaptunk a közösségi médiában, az egészségügyi szakdolgozók egy része azt gondolta, hogy ugyanazt a feladatot látjuk majd el iskolai képesítés nélkül, amihez ők évekig tanultak, ezzel leértékelődik a hivatásuk, de ez nem igaz. Abszolút veszélytelenek vagyunk, csak olyasmiben segítünk, amihez nem kell végzettség” – mondja Vera, Gábor felesége.

Hozzászólások