Reagan és Gorbacsov 40 éve majdnem megegyezett a teljes nukleáris leszerelésről, aztán győzött a realitás

Kudarcnak tűnt négy évtizede Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov reykjavíki tárgyalása, de az USA és a Szovjetunió vezetője az izlandi fővárosban győződött meg arról, hogy a nukleáris leszerelés végrehajtható, és ez elvezetett a hidegháború végéhez.

Ha Agatha Christie nem bűnügyekről, hanem politikáról írt volna krimit, akkor az ő tollára kívánkozott volna Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov találkozása Reykjavíkban, mert annyira izgalmas volt, tele váratlan fordulatokkal – állapította meg az amerikai elnök és a szovjet pártfőtitkár 1986. október 11–12-ei megbeszéléseiről a visszaemlékezésében Ken Adelman.

A ma már nem létező washingtoni fegyverzet-ellenőrzési és -leszerelési kormányügynökség akkori igazgatója tanúja volt annak a hétvégének, amikor a világ két szuperhatalmának vezetője tárgyalt az óceánra néző – a helyiek szerint a viking korból származó átok környékezte – házban, ahol az

eső áztatta ablakok mögött kivételes szereplők

szállították a drámát.

Ott volt Reagan és Gorbacsov mellett a két külügyminiszter (George Shultz és Eduard Sevardnadze), a tanácsadók, akik közül az amerikaiak az első nap elhangzottakat éjszakába nyúlóan a történelmi múltú Höfdi House egyik fürdőszobájában, a kádra fektetett ajtón foglalták írásba.

Hozzászólások