Kudarcnak tűnt négy évtizede Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov reykjavíki tárgyalása, de az USA és a Szovjetunió vezetője az izlandi fővárosban győződött meg arról, hogy a nukleáris leszerelés végrehajtható, és ez elvezetett a hidegháború végéhez.
Véget ért az az amerikai program, amelynek elsődleges célja a szovjet rakéták gyors észlelése lett volna a hidegháború idején.
Szovjet rádiójelek lehallgatására indították még 1988-ban, egyes hírek szerint még 2021-ben is pályán volt, majd idén szeptember közepén szétrobbant az USA-32 kémműhold.
A Blinken OSA Archivum Centrális Galériájában március 8-ig látható Nézőpontváltás: Ha a berlini szél fújja a zászlómat… című kiállítás a hidegháború kulturális diplomáciáját idézi fel. Egyúttal azt a törékeny állapotot vizsgálja, amelyben a művészi autonómia és a geopolitikai realitás találkozott, megteremtve egy ideiglenesen birtokolható szabadság lehetőségét. A tárlat középpontjában a Művészek Berlinben Program, azaz a DAAD Berliner Künstlerprogramm (BKP) áll – egy nyugat-berlini ösztöndíj, amely a vasfüggöny korszakában különleges kijáratot jelentett Kelet-Európa felől a nemzetközi művészeti térbe.
Az orosz tankerek elfogása tökéletesen illeszkedik a Trump által meghirdetett Donroe-elvbe.
Az amerikai tengernagy szerint a harmadik világháború még nincs napirenden, de az európaiak helyében ő aggódna.
Az amerikai hírszerzés tiltott könyvek terjesztését segítő programja hozzájárult a vasfüggöny lebontásához. Ennek történetét meséli egy nemrég megjelent könyv.
Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Súlyosan érinti segélyprogramjainak kedvezményezettjeit a USAID beszántása, miközben az amerikai kormányügynökség működésében mindig vegyült a politikai szándék a segíteni akarással. A USAID fordulatos történetébe belefért a Kennedy-féle idealizmus és a CIA-vel való együttműködés, de „kirívó ostobaságok” is.
Amerika Európa nélkül kezdett párbeszédet az oroszokkal a földrész létét érintő biztonsági kérdésekről, ugyanezt csinálja az ukránok feje fölött is a háború ügyében, így most Trump Putyin embere, kesztyűbáb. A zsarnok lenyomja az öreg kontinenst.
John F. Kennedy 1962-ben rendelte el, hogy biztonsági kódot kell alkalmazni a nukleáris rakéták indításához. A parancsot azonban elszabotálták az amerikai légierő emberei.
A magyar történeti tapasztalat egyetlen hagyományt ismer: a dominanciát. Nem csoda, hogy az 1990 utáni sokpárti kísérletet szinte azonnal elutasította a magyar társadalom – hiába akart az elit kompromisszumos, erős versenyen alapuló politikai rendszert. Az egyetlen domináns párt iránti igény tehát nem a NER-rel kezdődött újra, hanem jóval hamarabb. Mi kellene ahhoz, hogy mégis megvalósuljon a sokpártrendszer Magyarországon?
A NASA a grönlandi jégtakaró feltérképezése során különös dolgot talált a radarképén. Kiderült, egy elhagyatott katonai bázisról van szó.
Amerikai nyomásra Kína mégsem kaphatja meg azokat a holland processzorgyártó gépeket, amelyekkel csúcstechnológiás chipeket tudott volna készíteni. Így próbálja az Egyesült Államok megakadályozni a kínai CPU-ipar erőre kapását.
"Kevés van a hozzá hasonló óriásokból. Nem könnyű őket elviselni. De nélkülük a világ nem csak szegényebb lenne, de még inkább eltévedne az élet kanyargós, keskeny útjain. Hiányozni fog. De művei, hagyatéka, az általa elért eredmények, hibái és sikerei velünk maradnak. Tanulunk belőle?" – írja biztonságpolitikai szakértő szerzőnk a múlt héten elhunyt amerikai politikusról, akivel egy időben volt alkalma együtt dolgozni.
A lépésre azért volt szükség, mert bár az USA gazdasága szépen teljesít, ám ebből a fogyasztók kevés jót tapasztalnak, márpedig ők a választók, és az elnök nem áll jól a népszerűségi versenyben Donald Trumppal szemben.
A brit hírszerzés szerint visszatérhet egy, még az 1980-as években fejlesztett szovjet felderítőgép, ami akár orosz területről is képes lehet felderítőmunkákat végezni a katonaság számára.
Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést még 1990-ben kötötték meg és a NATO, valamint a megszűnőfélben lévő Varsói Szerződés országai írták alá.
Az eddig ismertnél jóval több római erődítmény volt egykoron a Közel-Keleten, ami megcáfolja a terület funkciójával kapcsolatos eddigi elméleteket. A történelmet két hidegháborús műhold segít most újraírni.
