#hidegháború

Hidegháborús ösztöndíj-történelem: így (nem) mehettek a magyar művészek Nyugat-Berlinbe a Kádár-rendszerben

A Blinken OSA Archivum Centrális Galériájában március 8-ig látható Nézőpontváltás: Ha a berlini szél fújja a zászlómat… című kiállítás a hidegháború kulturális diplomáciáját idézi fel.  Egyúttal azt a törékeny állapotot vizsgálja, amelyben a művészi autonómia és a geopolitikai realitás találkozott, megteremtve egy ideiglenesen birtokolható szabadság lehetőségét. A tárlat középpontjában a Művészek Berlinben Program, azaz a DAAD Berliner Künstlerprogramm (BKP) áll – egy nyugat-berlini ösztöndíj, amely a vasfüggöny korszakában különleges kijáratot jelentett Kelet-Európa felől a nemzetközi művészeti térbe.





A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.



A kommunizmus ellen vetették be, brutális kínzási módszerekkel hozták hírbe – mit kell tudni a USAID-ről, amit nyom nélkül törölnek el Trumpék?

Súlyosan érinti segélyprogramjainak kedvezményezettjeit a USAID beszántása, miközben az amerikai kormányügynökség működésében mindig vegyült a politikai szándék a segíteni akarással. A USAID fordulatos történetébe belefért a Kennedy-féle idealizmus és a CIA-vel való együttműködés, de „kirívó ostobaságok” is.




Aki egy esetleges Fidesz-bukás után többpártrendszert vár, nagyot téved

A magyar történeti tapasztalat egyetlen hagyományt ismer: a dominanciát. Nem csoda, hogy az 1990 utáni sokpárti kísérletet szinte azonnal elutasította a magyar társadalom – hiába akart az elit kompromisszumos, erős versenyen alapuló politikai rendszert. Az egyetlen domináns párt iránti igény tehát nem a NER-rel kezdődött újra, hanem jóval hamarabb. Mi kellene ahhoz, hogy mégis megvalósuljon a sokpártrendszer Magyarországon?




Gyarmati István: Nincs igazuk azoknak, akik háborús bűnösnek titulálják Kissingert. Neki volt igaza

"Kevés van a hozzá hasonló óriásokból. Nem könnyű őket elviselni. De nélkülük a világ nem csak szegényebb lenne, de még inkább eltévedne az élet kanyargós, keskeny útjain. Hiányozni fog. De művei, hagyatéka, az általa elért eredmények, hibái és sikerei velünk maradnak. Tanulunk belőle?" – írja biztonságpolitikai szakértő szerzőnk a múlt héten elhunyt amerikai politikusról, akivel egy időben volt alkalma együtt dolgozni.