Iskolaigazgatót, pályaválasztási tanácsadót és szülőt kérdeztünk arról, mi számít „jó iskolának”. Konkrét választ nem kaptunk, de sok megfontolandó szempontot igen.
Meg tudják határozni, hogy mitől lehet jó egy középiskola?
Gecsei Kolos: Erre leginkább kérdéssel lehet válaszolni: kinek is keressük azt az iskolát? Ha ezt tudjuk, akkor - személyre szabva - talán meg lehet fogalmazni néhány gondolatot arról, merre induljon el, aki jó iskolát keres a gyermekének. Fontosak az olyan mérőszámok, amelyek például a HVG Középiskola című kiadványában is megjelennek, de ennél még fontosabb az a munka, ami egy-egy iskolában folyik, az, hogy ott megtalálják-e a pedagógusok a megfelelő utakat a gyerekekhez.
Miklós György: Én is azt gondolom, hogy nincs abszolút értelemben legjobb iskola, csak mindig az adott gyereknek megfelelő. Sok családban tapasztalják, hogy lehet egy gimnázium az egyik gyereknek jó, de akár a testvérének már kevésbé. Mindig olyan iskolát kell keresni, amelyik az adott gyerek érdeklődésének megfelel, ahol várhatóan tud érvényesülni, ahol képesek motiválni őt. 2026-ban Magyarországon sajnos az is felmerül kérdésként, hogy van-e elegendő szakos ellátottságú pedagógus a kiszemelt intézményben. Az is szempontja a jó középiskolának, hogy mennyire tud a gyerekek szükségletei szerint differenciálni. Ennek a kultúrája nem mindenütt van meg, és épp az iskolán belüli differenciálás hiányosságai élezik ki ennyire a felvételi rendszert is. Ha ez iskolán belül jobban működne, kevésbé számítana, hogy ki hova kerül be.
Gondolom, pályaválasztási tanácsadóként gyakran megkapják a „milyen a jó iskola?” kérdést. Mit szokott erre felelni?
Barna Gyöngyi: Attól függ, ki teszi fel ezt a kérdést. A szülő? A gyerek? Előfordul, hogy az iskolával kapcsolatos elvárásaik, szempontjaik között kevés egyezés van. A tanácsadó feladata az, hogy segítsen közös keretet kitalálni számukra. A döntés viszont közös. Ezt segíti, ha megfogalmazódik, hogy szülő és gyerek mit gondol arról, milyen a jó iskola. Melyek a prioritásaik, milyen továbbtanulási terveik vannak, hogyan kapcsolnák ezzel össze a középiskolai kínálatot és az ott elérhető szolgáltatásokat. Ha ezeket áttekintettük, elkezdjük kibontani, mik azok a szempontok, amik most fontosak, mik azok, amik illeszkednek a realitásokhoz. Ha mégsem tudna megvalósulni az első számú terv, mi lenne helyette, mik azok az elvárások, igények, amelyekből nem engednének.
A HVG idei gimnáziumi rangsorát a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium vezeti, a második helyen a Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium végzett, és most először került dobogóra egy vidéki iskola, a veszprémi Lovassy László Gimnázium.
