Megoldást kell találni arra, hogy a NER-es, jogellenes konstrukciók csúcsközreműködői részt vehessenek az ügyek feltárásában. Kizárólak ők tudhatják pontosan, hogy a visszaélések haszonélvezői milyen információk alapján jutottak előnyökhöz.
Az írásomban reagálni kívánok Melléthei-Barna Márton kollégám vitaindítójára és a Magyar Ügyvédi Kamara ezzel kapcsolatos reakciójára.
A közpénzes ügyvédi megbízások átláthatósága megalapozott társadalmi igény. Egyetértve Melléthei-Barna Márton véleményével, a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárásakor indokolt megvizsgálni azoknak a szakembereknek a szerepét is, beleértve a jogi, könyvvizsgálói és könyvelői területeket, akik az ügyletek előkészítésében és lebonyolításában közreműködtek.
A tiszás politikus szerint a kormányváltás előtti korrupciós rendszer működését nem kizárólag azok tették lehetővé, akik a pénzek elosztásáról döntöttek, hanem azok is, akik a vitatható ügyletek jogi és pénzügyi hátterét megteremtették.
Melléthei-Barna Márton vitaindítójának az alapvetése álláspontom szerint helyes és támogatandó, viszont a jogvélemények, háttéranyagok kötelező nyilvánosságra hozatala különösen körültekintő mérlegelést igényel, ugyanis ezek már a személyes felelősség tisztázása előtt is súlyos reputációs következménnyel járhatnak. A nyilvánosság nem válhat a személyes felelősség tisztázását megelőző, társadalmi szankcióvá. Melléthei-Barna célja világos és egyértelmű, az átláthatóság megteremtése és a közpénzek felhasználásának védelme.
A szakmai vita alapját ezért az képezheti, hogy
hogyan biztosítható a közpénzes ügyvédi megbízások átláthatósága az ügyvédi titok megőrzésével?
Milyen feltételek mellett várható el, hogy a jogellenes konstrukciókat belülről ismerő közreműködők segítsék azok feltárását és a vagyon visszaszerzését?
Vitathatatlan, hogy az ügyvéd nem vállalhat közreműködést jogszabályba ütköző mögöttes cél megvalósításában vagy jogszabály megkerülésében. Az ügyfél, jelen esetben az állam érdekeire való hivatkozás ilyen esetben nem mentesít senkit a felelősség alól.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége hétfőn tárgyalta a Tisza Párt képviselőjének, Melléthei-Barna Mártonnak a vitaindító cikkét, amelyben azoknak a jogászoknak a felelősségre vonását javasolja, akik tudásukkal és szolgáltatásaikkal aktívan részt vesznek a korrupciós cselekmények megvalósításában.
Melléthei-Barna Márton írása a szakmai közreműködők felelősségének felvetéséig jutott el, amely felelősség szükségszerűen fennállhat. Az én felvetésem azonban továbblép ezen és a kiindulópontja már az, hogy a jogellenes konstrukciókat kidolgozó és működtető szakmai csúcsközreműködők értették azok lényegét. Felismerték, hogy milyen célt szolgáltak a szerződéses szerkezetek, a társasági láncolatok vagy a szakvéleménnyel alátámasztott döntések, és tudásukkal hozzájárultak annak megvalósításához, annak ellenére, hogy nem voltak végső haszonélvezői.
Az egyes személyek büntetőjogi felelősségét természetesen hatósági eljárásokban kell bizonyítani, ezért a szabályozási javaslatom éppen a szakmai csúcsközreműködők feltárásban való részvételére keresett gyakorlati megoldást.
A most születő japán lánygyermekeknél már az öregkor lehet a vezető halálok.
