Megoldást kell találni arra, hogy a NER-es, jogellenes konstrukciók csúcsközreműködői részt vehessenek az ügyek feltárásában. Kizárólak ők tudhatják pontosan, hogy a visszaélések haszonélvezői milyen információk alapján jutottak előnyökhöz.
Az írásomban reagálni kívánok Melléthei-Barna Márton kollégám vitaindítójára és a Magyar Ügyvédi Kamara ezzel kapcsolatos reakciójára.
A közpénzes ügyvédi megbízások átláthatósága megalapozott társadalmi igény. Egyetértve Melléthei-Barna Márton véleményével, a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárásakor indokolt megvizsgálni azoknak a szakembereknek a szerepét is, beleértve a jogi, könyvvizsgálói és könyvelői területeket, akik az ügyletek előkészítésében és lebonyolításában közreműködtek.
https://hvg.hu/itthon/20261013_mellethei-barna-marton-ugyvedi-irodak-elszamoltatas
Melléthei-Barna Márton vitaindítójának az alapvetése álláspontom szerint helyes és támogatandó, viszont a jogvélemények, háttéranyagok kötelező nyilvánosságra hozatala különösen körültekintő mérlegelést igényel, ugyanis ezek már a személyes felelősség tisztázása előtt is súlyos reputációs következménnyel járhatnak. A nyilvánosság nem válhat a személyes felelősség tisztázását megelőző, társadalmi szankcióvá. Melléthei-Barna célja világos és egyértelmű, az átláthatóság megteremtése és a közpénzek felhasználásának védelme.
A szakmai vita alapját ezért az képezheti, hogy
hogyan biztosítható a közpénzes ügyvédi megbízások átláthatósága az ügyvédi titok megőrzésével?
Milyen feltételek mellett várható el, hogy a jogellenes konstrukciókat belülről ismerő közreműködők segítsék azok feltárását és a vagyon visszaszerzését?
Vitathatatlan, hogy az ügyvéd nem vállalhat közreműködést jogszabályba ütköző mögöttes cél megvalósításában vagy jogszabály megkerülésében. Az ügyfél, jelen esetben az állam érdekeire való hivatkozás ilyen esetben nem mentesít senkit a felelősség alól.
https://hvg.hu/360/20261020_ugyvedi-kamara-korrupt-jogaszok-mellethei-barna-marton-javaslata
Melléthei-Barna Márton írása a szakmai közreműködők felelősségének felvetéséig jutott el, amely felelősség szükségszerűen fennállhat. Az én felvetésem azonban továbblép ezen és a kiindulópontja már az, hogy a jogellenes konstrukciókat kidolgozó és működtető szakmai csúcsközreműködők értették azok lényegét. Felismerték, hogy milyen célt szolgáltak a szerződéses szerkezetek, a társasági láncolatok vagy a szakvéleménnyel alátámasztott döntések, és tudásukkal hozzájárultak annak megvalósításához, annak ellenére, hogy nem voltak végső haszonélvezői.
Az egyes személyek büntetőjogi felelősségét természetesen hatósági eljárásokban kell bizonyítani, ezért a szabályozási javaslatom éppen a szakmai csúcsközreműködők feltárásban való részvételére keresett gyakorlati megoldást.
A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium rendre előkelő helyen végez a HVG-rangsorokban, idén is negyedik az egyházi gimnáziumok között. Arról, hogy mivel tűnik ki, és mi az, ami 1912 óta változatlanul jól működik az intézményben, Barlay Bence igazgatót kérdeztük.
