A világ legveszélyesebb vize nem a Perzsa-öböl, és nem csak az olajkereskedelem bedőléséből lehet óriási krízis

Nyár óta sokkal több támadás éri a hajókat a Fekete-tengeren, mint a Hormuzi-szoros környékén, és a csapások is jóval több áldozatot szednek. Az orosz-ukrán háború fokozódik ezen a fronton is, egyre több kereskedőhajót ér dróntalálat Románia és Bulgária partjainál. A világ jelentős részét élelmező orosz és ukrán gabonaexport lassan ellehetetlenül, miközben szakértők szerint Moszkva a NATO tűrőképességét teszteli. Könnyen lehet, hogy olajkrízis helyett rövidesen mindenki mezőgazdasági és élelmezési válságról fog beszélni.

2026 őszére a Fekete-tenger vált a világ legveszélyesebb vízi szállítmányozási útvonalává. Az év kezdete óta több mint 570 hajót ért itt támadás, melyek legalább 40 tengerész életét követelték: az Európa és Ázsia partjait egyszerre mosó tenger így kockázatosabb hajózási útvonallá vált, mint a hírekben az amerikai-iráni háború miatt jóval többet szereplő Perzsa-öböl, ahol idén eddig 24 megerősített halálesetről tudni.

Az orosz-ukrán háború ezen frontja egy rövid ideig viszonylag békés volt, az ukrajnai invázió megindulása után nem sokkal jelentős bravúrként gabonafolyosót sikerült rajta nyitni. Törökország és az ENSZ közbenjárásával a hadban álló felek megállapodtak abban, hogy nem támadják meg egymás terményszállító hajóit, amivel egyrészt azt előzték meg, hogy megcsappanjanak a háborúzásra fordítható bevételeik, másrészt pedig azt, hogy komolyan súlyosbodjon a globális élelmezési válság.

A gabonafolyosó azonban 2023-ban összeomlott, ezt követően semmi sem korlátozta a fekete-tengeri háborúzást. A kereskedelem bizonyos útvonal-átszervezésekkel ezután is folytatódott, de nyár óta olyan szinten sokasodtak meg az itt végrehajtott csapások, hogy a tengeri szállítmányozás jövője kérdésessé vált. A Financial Times összesítése szerint júliustól szeptemberig 387 hajót ért itt támadás, több mint ötször annyit, mint a megelőző negyedévben. Az itteni támadások száma pedig több mint hatszorosa az ugyanezen időszakban végrehajtott, perzsa-öbölbéli támadásoknak.

Az eszkalációt vélhetően az ukránok indították el, akik elsőként az orosz energiakereskedelemre mért csapások részeként az Azovi-tengeren közlekedő orosz tankereket támadták, hogy elvágják az elfoglalt Krím-félsziget ellátását, majd ezek a műveletek terjedtek át a Kercsi-szoroson magára a Fekete-tengerre. Robert „Magyar” Brovdi ukrán drónparancsnok szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy 11 hét alatt több mint 300 orosz hajót találtak el, nemcsak az árnyékflotta szankcionált tankereit, de gabonaszállító hajókat is. Oroszország pedig viszonozni kezdte a csapásokat.

A Vantor által 2026. augusztus 12-én készített és közzétett műholdas felvétel az ukrán támadások nyomán súlyosan megrongálódott hajókat mutatja az oroszországi Novoroszijszk fekete-tengeri kikötői haditengerészeti bázisán
AFP / Satellite image ©2026 Vantor

A fekete-tengeri támadások katonai szakértők szerint azért váltak igazán halálossá, mert az ukránok menet közben átvették az orosz gyakorlatot. Korábban Kijev a hajók gépházát támadta, hogy megbénítsa a motort, újabban azonban ők is a parancsnoki hidat és a legénységi kabinoknak otthont adó blokkokat célozzák drónjaikkal.

Hozzászólások