hvg360 loader
Magyarország | 7 nap
Magyarország 7 nap
Tartalomjegyzék
VAKCINAHELYZET ÉS KÖZVÉLEMÉNY

Lassú oltás, lassú romlás

Müller Cecília egy, véletlenül Hadházy Ákos parlamenti képviselőnek is továbbított belső leveléből kiderült: az országos tiszti főorvos lázasan keresi a megfelelő „szöveget”, amivel a járványhoz kapcsolódó adatkérésekre adandó választ odázni tudja. Szél Bernadett független képviselő, aki szerint az informáck ismételt visszatartása kimeríti a hivatali visszlés fogalmát, az eltévedt e-mailt ­bizonyítékként használva feljelentést tett Müller ellen. Kásler Miklós viszont nem kockáztatta, hogy tőle is kérdezni lehessen. Az emberi erőforrások minisztere a Facebookon három mondatban közölte, hogy a Nemzeti Nép­egészségügyi Központ az orosz Szuptnyik V vakcina esetében a „gyártói specifikáct” megfelelőnek tartotta, így az „immunbiológiai szempontból embereken alkalmazható”. Ezen a héten már be is adják a felhasználható háromezer adagot. Az orosz vakcinát, tárolási nehézségei miatt, kórházi oltópontokon alkalmazzák majd, krónikus betegségben nem szenvedő idős embereken. A szintén engedélyezett AstraZeneca-oltóanyag viszont 60 év felett nem ajánlott, így az oltási tervtől eltérően a brit–svéd készítménnyel a 60 év alatti, a kormányzati honlapon regisztrált krónikus betegeket kezdik beoltani. Eddig 291 ezren kapták meg valamelyik oltás első adagját, és közülük 110 ezren a másodikon is túlestek már. Két hete ismét emelkedik az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga, és ez már a halálozásban is tükröződik.

   

Nem nyitnak Keletre

A Medn és a 21 Kutatóközpont által janr végén készített 1000 fős fővárosi felmérés szerint a budapestiek körében az országos átlagnál valamivel nagyobb az oltási hajlandóság. A 18 éves és idősebb népesség fele beoltatná magát, 37 százaléka bizonytalan, de hajlik az oltásra, és csak 13 százalékuk mondja, hogy semmiképpen nem kér a vakcinából. Az oltással kapcsolatos tájékoztató kampányt indító Budapest Brand megbízásából készült kutatás rámutatott, hogy a legnagyobb különbségek az életkori csoportok között vannak: a 30 alattiak 34 százalékával szemben a 65 éves és idősebb korosztály 69 százaléka biztos benne, hogy igényli a védőoltást. Az iskolázottságnak is van némi szerepe a hajlandóságban: a diplomásoknak a 60 százaléka, míg az alacsonyabb végzettségűeknek csak a 42–44 százaléka voksol határozottan az oltásra. Mivel a vírus és a vakcina megítélése világszerte átpolitizálódott, nem meglepő, hogy nálunk is van bizonyos politikai megosztottság, de az igazi törésvonal ezúttal nem kormányoldal és ellenzék között húzódik. A legkevésbé oltáspártiak a pártelkötelezettség nélküli, illetve a hagyományos pártokkal, a politikai elittel általában szemben álló szavazók, a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk hívei. Nagy különbségek vannak ugyanakkor a különféle oltóanyagok iránti nyitottságban, éles a kelet–nyugat szerinti megkülönböztetés. Nyugati vakcinával mintegy kétszer annyian oltatnák be magukat, mint orosszal, és háromszor annyian, mint kínaival. Az utóbbiak politikai értelemben is eléggé megosztóak, de még az oltáspárti fideszeseknek is csak a fele kérné a kínai vakcinát.