A holokauszt után 75 évvel is találtak náci orvosok háborús bűncselekményeiből származó emberi maradványokat a Strasbourgi Egyetemen – derült ki egy vizsgálatból. A gyanú szerint az eset nem egyedi.
A struthofi koncentrációs tábor temetője ma. Pokolból emlékhely
AFP / PATRICK HERTZOG
Erről szól még a cikk:
VELENCEI BIENNÁLÉ
SZÜRREALIZMUS terítéken
NŐI NÉZŐPONTOK
KULTURÁLIS AJÁNLÓ
NÁCI ANATÓMIAI GYŰJTEMÉNY
ÁTépített GÁZKAMRÁK
talányok
Kényszerkísérletek
A koncentrációs táborokban – a munka és megsemmisítés mellett – a náci orvosok tudományosnak mondott célokra is felhasználták a rabokat. Ezek a kísérletek lábbal tiportak mindenféle emberiességi és etikai normát.
Hírhedtek voltak Auschwitzban a „halál angyalának”, Josef Mengelének az öröklődéssel kapcsolatos ikerkutatásai. Például fertőző betegségekkel oltották be az alanyokat, testrészeiket amputálták, színezőanyagot fecskendeztek a szemgolyójukba. Ha a kísérletbe belehalt az ikerpár egyik tagja, a „kontrollként” szolgáló testvérét is megölték, hogy összehasonlíthassák a szöveteiket. Az 1500 ikerpárból talán kétszáz fő élte túl a tortúrákat.
A náci emberkísérletek szinte mindenre kiterjedtek. A csont-, izom- és idegregenerációs tesztek során Ravensbrückben például érzéstelenítés nélkül ültettek át egyik emberből a másikba csontokat vagy fecskendeztek baktériumokat a csontvelőjükbe. Dachauban a hipotermiás kísérletek keretében az emberi test kihűlését tanulmányozták jeges vízben vagy téli zimankóban, meztelenül, hogy felkészíthessék a Wehrmacht katonáit a keleti front szélsőséges időjárási viszonyaira. Több lágerben is kutatták a ragályos betegségeket, mások mellett malária, tífusz, tuberkulózis, sárgaláz, fertőző májgyulladás kórokozóival fertőzve meg rabokat, de akár a mérgek vagy harci gázok hatásmechanizmusát is rajtuk figyelték meg. Hírhedtek voltak a sterilizációs beavatkozások (műtéttel vagy röntgensugárral), a véralvadási vagy a tengervíz ihatóságát vizsgáló kísérletek is.
A nürnbergi orvosperben 1947 augusztusában a 23 vádlottból hetet halálra, kilencet súlyos börtönbüntetésre ítéltek, de több főkolomposnak, köztük Mengelének, sikerült elmenekülnie az igazságszolgáltatás elől. Utóbb sok vita volt abból, mennyire lehet az embertelen kísérletekből származó tudományos eredményeket felhasználni. A hipotermiás vagy a struthofi foszgénes adatokra még az 1980-as évek elején is hivatkoztak szakcikkekben, általában nem említve, milyen körülmények között születtek. Egyes kutatók szerint bár az eredmények etikátlan módon (értsd: a kísérleti alanyok kiszolgáltatott helyzetével könyörtelenül visszaélve) születtek, de az is etikátlan lenne, ha nem használnák életmentésre azokat, ha már egyszer megvannak.