Ennek gyakorlati alkalmazása azonban még egy ideig várat magára. Az agyban több tíz milliárd idegsejt található és ha ezek kémiai folyamatait a legpontosabban kívánjuk szimulálni, sejtenként több ezer kapcsolatot kellene lemodellezni. Az agykémiai modellezés azonban jelentős segítséget jelenthet az Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedő betegek számára, elvégre ha az agyi hálózat működését pontosan ismerjük, akkor esélyesebben is hozhatjuk helyre.

Ehhez a neuronokat egy különleges chipre helyezik, az ebbe érkező jeleket pedig folyékony vegyianyagok szolgáltatják, amelyek a chipben szerteágazó, szelepekkel elzárt csatornákon áramlanak. A folyadékok áramlásának irányításával a kutatók pontosan megszabhatják, hogy a jelek mikor és hogyan érik el a chipet. Az eszközzel, ahogyan ez a kísérletek során kiderült, nagyon jól lehet követni, hogy a gyógyszerek miként változtatják meg az egyes sejtreakciókat, emellett jól használható a készülék egyszerű agyszövetek kialakítására, valamint az idegsejtek és az izomsejtek közti különféle reakciók feltérképezésére is, nyilatkozta Andrej Levcsenko, a baltimore-i Johns Hopkins egyetem nano- és biotechnológiai intézetével dolgozó kutató.

A New York állambeli Rensselaer Polytechnic Institute kutatói ezzel szemben emberi sejtcsomagokat integráltak egy chipre és ezekkel az emberi test belső környezetét modellezik. MetaChip nevű fejlesztésük azt szimulálja, hogy a máj miként dolgozza fel a méreganyagokat, a DataChip pedig arról fed fel több részletet, hogy hogyan fejlődnek a máj-, a vese- és a mellszövet sejtjei - a vizsgáltok pedig hamarosan kiterjednek a szívre és a központi idegrendszerre is.

A máj például úgy szabadítja meg a szervezetet a méreganyagoktól, hogy lebontja és feldolgozza azokat, előfordulhat azonban, hogy a feldolgozás során kialakuló anyagok szintén káros hatással vannak a szervezetre, ezért fontos tudni, hogy a test miként reagál az egyes anyagokra. A MetaChipben emiatt megtalálható vagy  tizenkét enzim, amely a máj lebontó folyamataiban játszik szerepet. Az biztos, hogy nem minden ember reagál ugyanúgy a különféle gyógyszerekre, a chip mindenesetre megpróbálja megjósolni azt, hogy az egyes emberi szervezetek hogyan reagálnak a molekulákra, akár létező, akár még csak kísérleti fázisban lévő gyógyszerekéről legyen szó. A tervek szerint a technológia 2009 második felétől már kereskedlmi forgalomba is kerülhet.

A fejlesztések kiválthatják emellett az állatkísérletek nagy részét is, mondta el Jonathan Dordick, az intézet biomérnöke, rámutatva arra, hogy az etikai problémáktól eltekintve tudományosan sem hasznosak sok esetben az állatok, hiszen a velük végzett tesztek eredményei nem garantálják azt, hogy az emberek is ugyanúgy reagálnak majd a vizsgált anyagokra. Az mindenesetre biztos, hogy 2009-től az EU-tagországokban tilosak lesznek a kozmetikai szerek állatokkal végzett tesztsorozatok, emellett a következő évtizedben egy új törvényjavaslat arra kényszeríti az uniós gyártókat és importőröket, hogy vizsgálják be a nagyobb mennyiségben használat vegyszerek toxicitását, emiatt számos cég költséghatékony módszereket keres majd.