Ébren maradunk, cserébe függők leszünk

A NIDA kutatói arra figyeltek fel, hogy a modafinil használóinak szervezetében megemelkedett a dopamin mennyisége. A hipotalamusz által termelt dopamin fontos ingerületátvivő vegyületnek számít, a mért magas szintek pedig a függés kémiai jelzőjének számíthatnak, állítja Nora Volkow, a tanulmány egyik szerzője - egyben a NIDA igazgatója is -, aki ugyanakkor jelezte: korábban a tudományos élet úgy gondolta, a modafinil nincs hatással a szervezet dopaminszintjére és nem okoz függést a szer használóiban, eltérően az amfetaminszármazékoktól.

A szerzők a Journal of the Americal Medical Association legutóbbi számában publikálták kísérletük eredményeit. Tíz önkéntesnek először modafinilt adtak terápiás dózisban, majd egy olyan koktélt fecskendeztek beléjük, amelyekben elenyészű mennyiségű kokain, illetve rövidéletű radioaktív izotópok keveredtek. A radioaktív részecskék terjedését a kutatók lekövették a szervezetben és arra figyeltek fel, hogy a kokain cirkulálni kezdett az agyban ahelyett, hogy kapcsolatba lépett volna az agy dopaminreceptoraival. Mindez arra bizonyíték, hogy a dopaminreceptorokat a modafinil már lefoglalta magának, ez pedig a szervezet dopaminszintjének emelkedésével jár. Volkow ennek ellenére még nem akart konklúziókat levonni, de mindenesetre azt állítja: a jövő gyógyszerkutatóinak nagyobb figyelmet kellene szentelniük a témában.

Mindeközben a Wired úgy értesült: a Nature informális kérdőíve szerint minden tizedik kutató haszná modafinilt, a szer ismertsége és közkedveltsége pedig egyre jobban növekszik. Megfigyelhető a trend is, ami szerint egyes gyógyszerekből képességfejlesztő (vagy képességfejlesztőnek gondolt) szerek válnak a köztudatban: ilyen a modafinil mellett ilyenek a racetamok vagy a donepezil is.