Kertész Imre átvette az irodalmi Nobel-díjat

"A Nobel-ünnepségek után vissza kell térnem az íróasztalhoz, és be kell fejeznem a regényemet" - mondta az író a díjkiosztó ünnepség főpróbáján az MTI-nek. A díj jelentette ismertség mellett sincs más választása, mint visszavonulni alkotó magányába  - tette hozzá.
A fizikai, kémiai, orvosi-élettani és irodalmi Nobel-díjjal, valamint a közgazdasági Nobel-emlékdíjjal kitüntetettek - összesen tizenketten - a díjkiosztó ceremónián XVI. Károly Gusztáv királytól vették át a kitüntetést, az aranyérmet és az oklevelet. "Inventas vitam iuvat excoluisse per artes" - szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni: ez a jelmondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén.
Az irodalmi Nobel-díj átnyújtása előtt - svéd és német nyelven - elmondott laudációjában Torgny Lindgren író, a díj odaítéléséről döntő Svéd Akadémia tagja úgy beszélt Kertész Imre munkásságáról, mint egy szimfonikus műről, amely arról szól, hogy az egyén nem hajlandó feladni személyes akaratát és beleolvadni a kollektív identitásba. 
A stockholmi Városházán rendezett díszvacsora után minden díjazott kategóriából egy Nobel-díjas mondott rövid beszédet; Kertész Imre A száműzött nyelv című esszéjéből olvasott fel.
Az irodalmi Nobel-díj átadásának napján minden svéd érettségiző diák kap egy ingyenes példányt a Sorstalanságból a mű svédországi kiadójától, a Norstedttől. Magyarországon a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma juttatott el  ingyenes példányt a műből minden közkönyvtárnak, az Oktatási Minisztérium pedig az ország valamennyi, összesen 4492 általános és középiskolájába küldte el a Nobel-díjas művet.
A holokauszt által megteremtett kultúra "célja csakis az lehet, hogy a jóvátehetetlen realitás a szellem útján megszülje a jóvátételt: a katarzist" - mondta Kertész Imre a stockholmi Svéd Akadémián tartott előadásában szombaton délután. "A Holokausztban én az emberi állapotot ismertem fel, a nagy kaland végállomását, ahová kétezer éves etikai és morális kultúrája után az európai ember eljutott" - mondta beszédében Kertész. Az európai történelem, egyben saját élete és művészete legfontosabb problémáival, a "koncentrációs univerzum" jelentőségével és továbbélésével foglalkozó előadása végén kijelentette: "...amikor Auschwitz traumatikus hatásán gondolkodom, ezzel a mai ember vitalitásának és kreativitásának alapkérdéseihez jutok el; s Auschwitzon gondolkodva így, talán paradox módon, de inkább a jövőn, semmint a múlton gondolkodom".
Kertész stockholmi beszéde olvasható az Élet és Irodalom hetilap vasárnap megjelent számában, s ugyancsak vasárnap óta két változatban (papír- illetve vászonkötésben) könyv alakban is hozzáférhető a Magvető kiadásában. (MTI)
Kertész Imre beszéde