Arról kezdtünk beszélgetni Schiller Mariannal, az ismert magyartanárral, hogyan kell és lehet az iskolában bemutatni a gyerekeknek a friss Nobel-díjasunkat, de az oktató gyorsan eljutott odáig, hogy a magyartanítás mai rendszere végtelenül álságos: abban a diák, a tanár és az oktatásvezetés is hazudik.
Korántsem az Orbán Viktornak Moszkvában fordító szakember bakija okozta az első botrányt a tolmácsvilágban. A Kertész Imre Nobel-díjának átadása körüli fiaskó volt 2003-as HVG-cikkünk aktualitása, akkor csúcstolmácsok segítségével áttekintettük a szakma félrefordításos legendáit. Hermann Göring, Mihail Gorbacsov, Antall József és Vlagyimir Putyin fordítói legtöbbször tudták, mit tesznek – vagy éppen nem tesznek.
Egyik magyar Nobel-díjas életműve iránt sem a magyar állam érdeklődött, de más országoknak volt fontos Nádas Péter, Esterházy Péter és Konrád György hagyatéka is.
Kertész Imre a Sorstalanság megírása előtti jegyzetei kulcsot adnak a regényhez is. A Vázlatok – feljegyzések, tématervek 1958–1963 című kiadvány a Kertész Imre Intézet gondozásban, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában jelent meg.
A HVG gazdasági lapként indult, mégis, a kezdetektől nagy hangsúlyt kapott benne a kultúra és a szellemi témák. Alább mesélünk a legfontosabb, legjobb és legviccesebb sztorikról, személyekről, címlapokról az elmúlt 45 évből.
„Ma nem mentem iskolába” – kezdődik Kertész Imre Nobel-díjas kisregénye, és annak színpadi adaptációja is, amit épp egy iskolában mutattak be először februárban. A Katona József Színház produkciója számos gimnáziumba látogat majd el, de a Sufniban is műsoron van.
Állami vezetők gratulációja, díszvacsorák és országos felhajtás helyett a rendszerváltás előtt sokszor csak mínuszos hírek fogadtak egy-egy „idegenbe szakadt” magyarnak ítélt Nobel-díjat.
Ez dicséret volt, ugyanis azt írta, "a kényelmetlen embert nem tudod zárójelbe tenni".
Az ígéretekkel ellentétben Kertész Imre Sorstalanság című regényének „munkanaplója” ez év tavaszán úgy jelent meg németül, hogy az írói vívódás „ritka szép emberi dokumentuma” magyarul hozzáférhetetlen. Mindez ismét felszínre hozta a Nobel-díjas író hagyatéka körüli anomáliákat. Ezekről kérdeztük a Kertész Imre Intézet egykori vezetőjét, Hafner Zoltán irodalomtörténészt.
Az emlékérmét Holló István iparművész tervezte, az ezüst és színesfém változatából is négyezer darab készült.
Végletesen abszurd helyzetről számol be a zsidó kulturális folyóirat friss számában Radics Viktória. Esszékritikájának tárgya az a „filológiai és irodalomtörténeti szempontból is óriási jelentőségű” munkanapló, amelyet Kertész Imre a Sorstalanság című regényének előmunkálatai idején, 1958 és 1962 között vetett papírra.
Fajsúlyos összeállítással rukkolt ki az év végére a Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat Heller Ágnes ki nem adott írásaiból.
Óvodásként felesküdött Mao elnökre, orvosként Szegeden gyógyított a Sorstalanságot is kínaira fordító Jü Cö-min, aki 30 éve él Magyarországon. A "magyar irodalom kínai hangja" beszél a kínai cenzúráról és arról, mi a jó a Magyarországon élő kínaiaknak. HVG-portré.
Az író új esszékötetében reményként csupán azt villantja fel, hogy az emberi hülyeségnek talán evolúciós haszna is lehet.
Majd azzal dicsekedett, hogy "kultúrnemzet vagyunk", példaként a Liget Budapest projektet, a filmipar támogatását és a Magyar Állami Operaház felújítását hozta.
Hajnal Gabriella miniszteri biztos a Hír Tv-ben védte a Nemzeti alaptantervet a kritikákkal szemben. Szerinte nem igaz, hogy Örkény vagy Móricz a háttérbe szorulna.
A kibeszélés megszabadít a traumától, de nem a társadalom kollektív emlékezetének hiányából fakadó traumától. A társadalom többségi közössége pedig nem beszélte ki betegsége okát. És ezért nem kaphat feloldást. Sem gyógyulást.
Az író szombaton lenne 90 éves.
Megtartotta előadását a francia sztárfilozófus. Európa romokban, az önkény szinte mindent felfal, a kilátástalanság sötétje már-már teljes vakságot okoz, de pislákol a remény. Lévy azt is elmondta, mi lehet a kiút.
De csak viccelt. Megjelent a Kertész Imre élete és halálai című könyv. Kiderült, talán azért fogadta el Orbántól a Szent István-rend kitüntetést, hogy jelezze: itt van még.
